Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának jelentései a Politikai Bizottság ülésére (1986. november 4., november 18.)

Az MSZMP KB TKKO jelentései - 1986. november 18.

éven belül hivatalos irányvonallá válhat. A politikai irányvonal megváltozásának lehetőségére az írószövetség vezető testületéiben nem most utaltak először. Egyesek sejttetik, hogy ennek következtében módosulni fog a művelődéspolitika értékrendje, és ezzel összefüggésben egyes írói csoportok megítélése.

Az írókkal folytatott személyes beszélgetések tapasztalatai is azt mutatják, hogy mind szélesebb körben terjed egy olyan vélekedés, amely szerint az írószövetségben folyó viták, a közgyűlés előkészítésével kapcsolatos különböző állásfoglalások hátterében politikai erők küzdelme (egyesek megfogalmazása szerint a pártvezetésen belüli hatalmi harc) húzódik meg. Ez a vélekedés sokakat várakozó álláspontra, óvatosságra késztet; mások úgy ítélik meg, hogy olyan, számukra átláthatatlan, nem irodalmi jellegű nézeteltérésekről van szó, amelyekben nem éreznek illetékességet az állás- foglalásra.

7./ November 6-án ülésezett először a jelölőbizottság. A választmány legközelebbi ülése elé terjesztendő jelölések túlnyomó többsége a jelenlegi választmányi tagok köréből fog kikerülni, az új jelöltek a választmány jelenlegi arculatát, összetételét nem módosítják. A választmányi ülés várhatóan érdemben nem fog módosítani a jelölőbizottság javaslatain, a közgyűlésen azonban valószínűleg nagyszámú további jelölt fog a jelölőlistára kerülni, ami a közgyűlés lefolyásától, hangulatától függően a szavazás eredményét és a választmány összetételét kedvezőtlen irányban módosíthatja.

Az alapszabály szerint a közgyűlés csak a választmányt választja meg közvetlenül. Az új választmány a közgyűlés befejezése után saját soraiból jelölőbizottságot választ, amely a két héten belül sorrakerülő választmányi ülés elé terjeszti javaslatait az elnökség és a titkárság tagjaira, illetve az elnök és a főtitkár személyére. A vezetőkre vonatkozó személyi javaslatok tehát csak a közgyűlés után kerülnek hivatalosan elő. Annyi azonban már ma is ismeretes, hogy az írószövetség jelenlegi vezetői közül - Fekete Gyula kivételével - senki sem akar funkcióban maradni.

Az eddigi beszélgetések során az elnöki posztra leggyakrabban Cseres Tibor, Fekete Gyula, és újabban Sánta Ferenc, míg a főtitkári posztra Kocz41