Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának jelentései a Politikai Bizottság ülésére (1986. november 4., november 18.)

Az MSZMP KB TKKO jelentései - 1986. november 18.

tag írók is) megnemértéssel fogadják. Várható, hogy ez a kérdés nagy nyomatékkai fog felvetődni a közgyűlésen, és ebben az ügyben nem zárhatók ki demonstratív akciók sem (pl. az új szerkesztőség széles körű írói bojkottja, amit Csoóri Sándor már az elnökségi ülésen meghirdetett). Az elnökségi ülés tapasztalatai alapján arra lehet következtetni, hogy a Tiszatáj ügye időleges egységfrontba tömöríthet széles írói csoportokat, és ezzel szemben aktív fellépésre a szövetség kommunistáinak részéről sem számíthatunk.

A Tiszatáj szerkesztősége új vezetőinek ügyében az elnökség érdemben nem foglalt állást. Válaszlevelük megismétli a szeptember 9-i rendkívüli választmányi ülés állásfoglalását, amely az eddigi döntések felülvizsgálatát kérte.

2. / Az ellenforradalom 30. évfordulójára megjelentetett nyilatkozatot aláíró írószövetségi tagok ügyében lefolyt vita során az elnökség tagjai közül - az érintettek (Csoóri Sándor, Csurka István) kivételével - senki sem vállalt közösséget az akcióval, ennek ellenére az elnökség elhárította a testületi állásfoglalást. A minisztérium levelére adandó válaszként a következő szöveget fogadta el: a Köpeczi Béla elvtársnál november 3-án tartott megbeszélésen az elnökség tagjai már elmondták - egymástól is eltérő - véleményüket az aláírásokról. Ezzel az írószövetség a maga részéről az ügyet lezártnak tekinti.

3. / Az alapszabály-tervezet vitájában - egyetlen pont kivételével - az elnökség elfogadta a Művelődési Minisztérium észrevételeit és javaslatait. Az egyetlen, az elnökség számára elfogadhatatlan pont az előzőekben érintett ellenzéki nyilatkozat ügyével volt kapcsolatos: nem látták lehetségesnek, hogy az alapszabályban a szövetségből való automatikus kizárás indokai között a Magyar Népköztársaság érdekeit sértő akciókban történő rendszeres részvétel is szerepeljen. E ponttól eltekintve az alapszabály - jelenlegi formájában - alkalmassá vált arra, hogy a közgyűlés elé terjesszék. A közgyűlési vitában természetesen az előzetesen már korrigált pontok új, módosító javaslatok formájában ismét felmerülhetnek, jelenleg azonban az látszik valószínűnek, hogy a legélesebb konfliktusok nem az alapszabály körül fognak kirobbanni.

39