Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának jelentései a Politikai Bizottság ülésére (1986. november 4., november 18.)

Az MSZMP KB TKKO jelentései - 1986. november 4.

litikai megnyilatkozások jelentőségét nem kisebbítve, a helyzet reális értékelése érdekében emlékeztetni kell arra, hogy a választmány többségét az elmúlt évek legélesebb konfliktushelyzeteiben sem lehetett megnyerni a párt politikája elleni fellépéshez. A legélesebb helyzetekben a kommunisták és pártonkívüli szövetségeseink el tudták szigetelni a választmány ellenzéki beállítottságú tagjainak kezdeményezéseit is. Ezt mutatta a Mozgó Világ-ügy, a Nagy Gáspár-ügy, és a félidős taggyűlés.

A választmány ellenzéki beállítottságú tagjai azonban nem mondtak le céljaikról, és az elmúlt években erősítették együttműködésüket az írószövetségen kívüli ellenséges-ellenzéki csoportokkal. Ezt mutatja például, hogy az 1956-os ellenforradalom harmincadik évfordulójára megjelentetett ellenséges nyilatkozat 54 magyar aláírója közül 11 az írószövetség tagja, köztük 5 a választmány és 2 az elnökség tagja. Az elmúlt években a külföldi ellenséges propagandaszervek is nagy figyelmet szenteltek az írószövetségi konfliktusoknak.

2. / A kialakult helyzethez hozzájárult, hogy az írószövetség szűkebb vezetése - a titkárság - nem volt, és ma sem egységes. A vezetők többsége igyekezett fenntartani az irányító szervekkel az együttműködést, a konfliktushelyzetek megoldására törekedett, de nem volt ereje kezdeményező magatartáshoz, és az írószövetség belső helyzetének fokozatos romlását nem tudta megakadályozni. Ma a titkárság, részben a cselekvési egység, részben a megfelelő működési szabályzat hiányában gyakorlatilag működésképtelen, nem tudja kézben tartani a folyamatokat.

Tovább folytatódott - méghozzá fokozódó mértékben - az írószövetség felhígulása (1980 és 1986 között a taglétszám 518-ról 615-re emelkedett, de most már a minőségi, színvonalbeli engedmények mellett a tagfelvételek során nem egyszer figyelmen kívül hagyták az írószövetség alapszabályában rögzített politikai-ideológiai követelményeket is (így előfordult, hogy aktív ellenséges-ellenzéki tevékenységet folytatókat vettek fel a tagok sorába.)

3. / Az írószövetség titkársága az elmúlt években nem biztosította a József Attila Kör működéséhez szükséges szakmai segítséget és törődést. Ez is szerepet játszott abban, hogy az 1981-es közgyűlést követő első két-három évben a József Attila Kör volt az írószövetségen belüli demagóg hangulatkeltés és politikai törekvések egyik melegágya. Az utóbbi két évben közvetlen politikai szerepvállalásra való törekvés a József Attila Körben mér31