Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

Földcsuszamlás az Írószövetségben (Kiss Gy. Csaba)

A másik Magyarország hangja Kovács Istvánról pedig azt terjesztették, hogy a lengyel Szolidaritás magyarországi összekötőjeként persona non grata Lengyelországban. Ma­gam is tanúja voltam az esetnek, amikor 1982. májusában a magyar határ­őrség érvényes útlevéllel nem engedte Balassagyarmatnál külföldre utazni. Hiába kapott a ’80-as években a lengyel államtól hivatalos elismerést, Knopp András 1987-ben a korábbi „vádat” melegítette fel, és amikor a költő a művelődési minisztertől magyarázatot kért, annyi választ kapott Baczoni főosztályvezetőtől, hogy ügyében a korábbi vélemény érvényes.36 Az elnök­ség részletesen tárgyalta esetét, Cseres Tibor levélben kért magyarázatot Horváth István KB-titkártól. Végül Kovács István is lemondott titkári poszt­járól. Hullámzó volt az elnökségi ülések hangulata, sok szóbeli információ és pletyka is elhangzott, politikusokkal, minisztérium tisztviselőkkel való talál­kozások igazi és álhírei. Az írószövetség képviselője együttműködési meg­állapodást még a szovjet féllel sem írhatott alá, Cseres Tibor ezért a szovjet írószövetséget magánlevélben volt kénytelen értesíteni. Belgrádban a ju­goszláviai partnerrel is csak közös pro memóriát készítettek, azt írta alá a két fél. Az ún. kooptálási ügy és az irodalmi kollégium esete jól mutatja az írószövetség és a politikai hatalom közötti különös harc jellegzetességeit. Cseres Tibor és elnökségi tagtársai (főként Fekete Gyula alelnök) keresték a lehetőséget, hogy autonómiájukat megtartva mivel tudnák meggyőzni a „politikát” együttműködési szándékukról. Fölvetődött taktikai lépésként, hogy kooptálnának a választmányba három ismert párttag irodalmi sze­mélyiséget (név szerint Garai Gábort, Király Istvánt és Koczkás Sándort), hogy ennek a „színnek” is úgymond legyen képviselete. Ám ezt - mivel nem ők hárman következtek a közgyűlési szavazatok sorrendjében - csak az alapszabály alkalmi fölfüggesztésével lehetett volna megoldani. Ezt a lehetőséget Vajda György miniszterhelyettes vetette fel Cseres Ti­bornak, aki erről meggyőzte az elnökséget, az elnökség pedig a választ­mányt. Amikor azután hivatalos formában értesítették erről a kooptálási szándékról a minisztériumot, az volt a válasz: nem lehet, ez a megoldás alap­szabály ellenes. Május 20-án azután elfogadta az elnökség, hogy vendég­36 Ismeretem szerint máig nem tisztázódott, hogy ki vagy kik felelősök a Kovács István ellen 1982-ben elkövetett jogsértésért és a róla 1987-ben terjesztett rágalmakért. 24

Next

/
Thumbnails
Contents