Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

A közgyűlés jegyzőkönyve

Ördögh Szilveszter (elnök): Tisztelt Közgyűlés! Szeretnénk lezárni a szavazást. Kérdezem, hogy mindenki leadta-e a szavazatát? - Ha igen, akkor a Számláló Bizottság majd vonuljon a 201-es szobába, amit zeneteremnek is neveznek: ott fognak majd számolni. Közben két üdítő bejelentés: A 33-as és a 37-es ruhatári jegy elveszett, megtalálható az elnökségi asztalon. Mivel Mezey Katalin tagja a számláló bizottságnak, kérte, hogy nagyon rövid hozzászólását most gyorsan elmond­hassa. Utána Nagy Gáspár következik. Mezey Katalin: Tisztelt Közgyűlés! Elnézést, hogy ilyen késői időpontban még a hoz­zászólásommal igénybe veszem a türelmüket. Az elmúlt öt esztendő az irodalmi társaságok megalakulásának ideje volt itt nálunk, a Magyar írók Szövetségén belül. Hadd tegyek említést most egy olyan irodalmi társa­ságról, ami talán kevéssé ismert ebben a körben, holott a magyar irodalom része szintén. 1983 júniusában indult Érsekújváron az Iródia irodalmi kör Hodossy Gyula ötlete és szervezése alapján. Ez a kör a szlovákiai magyar irodalom fiatal nemzedékét foglalta magában. 1983 júniusától negyedévenként Iró- íú'a-találkozókat rendeztek. Az idősebb nemzedékből Turczel Lajos, Duba Gyula, Zalabai Zsigmond, Ág Tibor, Soóky László, és néhány magyar- országi író előadást tartott, a fiatalok verseiket olvasták fel, meghallgatták egymást, megvitatták, megbeszélték írásaikat. 1984 tavaszán alakult meg az Iródia-Fórum, amelynek kiadványsorozata még abban az esztendőben megindult az Érsekújvári Járási Könyvtár és a helyi Csemadok-szervezet összefogásával. Ezek a füzetek egyszerű technikával, sokszorosítva jelen­tek meg, forrásértékűek abból a szempontból, hogy az új, most 20-30 kö­zötti magyar írónemzedék arcát először mutatták fel, és őrzik így együtt. Ez idáig 16 Iródia-füzet látott napvilágot. A 17-es kiadvány a Néprajzi füzet cí­met kapta. A kezdeti 120 példány az idők folyamán 350 példányra emelke­dett. Ez mutatja talán a kisugárzását ennek a kis értelmiségi csoportnak. 1983-ban még csak az írók, költők fogtak össze az Iródia szellemében, amelyet így fogalmaztak meg rögtön az első alkalommal: „Az Iródia a ru­galmasság, a nyitottság, a fejlődőképesség, az együttgondolkodás iskolája szeretne lenni.” S hogy az is volt, azt bizonyítja, hogy a füzetekben 15 ifjú szlovák költő, író fordításban közölt munkái jelentek meg, természetesen A másik Magyarország hangja 234

Next

/
Thumbnails
Contents