Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

A közgyűlés jegyzőkönyve

A közgyűlés jegyzőkönyve

Bár sajna, a ma reggeli Kossuth Rádió-beli zene ezt nem nagyon igazolta, az Andrások tiszteletére — Isten éltessen minden Andrást és Endrét - nem az andrásnapi népdalok, még csak nem is Ady Endre vagy Sütő András kedves dalaiból közvetített - bár szándékosságot ebben nem kereshetünk: a zenei szerkesztők ízlése lehet, vélem, bizonytalanabb, és felkészültségük lehet hiányosabb. Legalábbis irodalmi téren.

A politikai vezetés érzékenységét az aláírások, a Tiszatáj ügyében is érteni vélem. A Tiszatájban közölt Nagy Gáspár-vers valóban felfogható közléspolitikai hibaként. A versben nem hiszem, hogy rossz szándék volna, magam is eltévesztettnek tartom a közlését: alkalmat adott a Tiszatáj'jal szemben régóta gyülekező ellenindulatoknak.

De engedjék meg az irodalom felől is nézni a vitát. Az író azért író, s addig író, míg írói szemmel lát, felfedez s kimondja felismeréseit. Mást nem tehet. Ahogy már Bornemisza énekelte - Albert Gábor idézte tegnap -, ha nem mondhatja el érzéseit és gondolatait, belepusztul. És valóban: ma sem veszi mindig jó néven a politikai vezetés a gondolatok felismerését. Fekete Gyulától sem vette jó néven, amiért felfigyelt a népesedési gondokra, pedig azért, szerintem, Kossuth-díjat, Állami Díjat kellett volna kapnia. Sokáig csak bírálták, sőt - lejjebb - kicsinyesen piszkálták. Fekete Gyulát azonban, legalábbis egy időben elfogadták. De ma sem értem, miért kiáltották ki annak idején Csoóri Sándort másként gondolkodónak? Nagyon nagy, máig ható tévedés volt szerintem: az irodalomban mutatkozó repedések akkor kezdtek rohamosan szakadékossá mélyülni.

Miben tévedett, miben vétkezett akkor még? Miért nem lehetett méltányolni irodalmi eredményeit? Miért nem kaphatta meg a legnagyobb elismerést, a Kossuth-díjat, abban az évben, amikor az övé volt a legszebb kötet? Ki érdemelte meg akkoriban jobban?

Később már, legalábbis szerintem, voltak valóban téves hangsúlyai, nyilatkozott olyan fórumokon is, ahol nem kellett volna. A magam véleményét mondom, vagy ismétlem újra. De azt is szeretném megkérdezni, s ezt már sokak nevében, hogy volt-e itthon vajon Csoóri Sándornak elegendő fóruma? Hajdú János cikkére hol válaszolhatott volna? Egyáltalán hol közölhet ma is Csoóri Sándor? Elvben, természetesen, úgy tudom, hogy mindenütt. De a valóságban? Mikor szerepelt például a televízió műsorában? Mikor a rádióban? Az Elet és Irodalomba adjon verset Hajdú János cikke és Bata Imre glosszája után? A Kortársba - úgy tudom - vitt esszéket, apróbb írásokat, de a herélő kést nem kívánta.

199