Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
Földcsuszamlás az Írószövetségben (Kiss Gy. Csaba)
A másik Magyarország hangja en kaptak szót, s amelynek szélsőséges fordulatai voltak. Köpeczi Béla elvtárs, mint a felügyeletet gyakorló miniszter értékelte az ötéves együttműködést. Még az elnöki expozíciót követően, a vitát megelőzve ismertetésre került a kommunista írók levele, amelyet több mint száz párttag írt alá, amely határozott politikai állásfoglalást fogalmazott meg az írószövetség jövőbeni tevékenységével kapcsolatban.” Baljós előjel volt ez a kommentár. Következtek ezután a retorziók. Hiába küldte el az új elnök és főtitkár az Elet és Irodalom meg az Új Tükör szerkesztőségének az új tisztségviselők névsorát, ennek közlésétől jó ideig elzárkóztak. A Politikai Bizottság december 29-i ülésén foglalkozott ismét az író- szövetséggel Pál Lénárd szóbeli jelentése alapján, ahol ilyen döntés született: „(A PB) Úgy határoz, hogy a Magyar írószövetségben kialakult helyzetről készüljön rövid tájékoztató a szocialista országok testvérpártjai részére. A tájékoztatóban kérjük segítségüket ahhoz, hogy írószövetségeik irodalmi ügyekben egyelőre ne a Magyar írószövetséggel, hanem a Magyar Népköztársaság Művelődési Minisztériumával tartsák a kapcsolatot.”16 Az egyértelmű elhatárolódás a nemzetközi kapcsolatok zárolását jelentette. Ekkor született döntés egy alakítandó irodalmi kollégiumról is. 20-30 fős testületnek tervezték, melynek élén a miniszter fog állni. így határozták meg feladatát: „...a művészetpolitikai irányítás partnereként gyakorolja azokat a konzultációs, véleményezési és javaslattevő jogokat, amelyeket a többi művészeti területen a művészeti szövetségek élveznek.”17 Ez a terv mind az íróknak, mind a politikusoknak egyértelműen az 1957-ben feloszlatott író- szövetség helyett létrehozott, a politikai hatalom meghosszabbított karjaként működő, csak kommunistákból állt Irodalmi Tanácsot idézte. Az írószövetség demokratikusan megválasztott új vezetősége ellen a következő torpedó a pártvezetéshez hű írók kilépése volt. Az akció december végén kezdődött. Az első kilépők: Gyurkó László, Szabó Magda, Juhász Ferenc és Nemeskürty István, az első menetben (december végén-január elején) huszonhármán hagyták el a szövetséget, főleg a rendszer irodalmi establishment)ének képviselői, főszerkesztők, rovatvezetők (Bata Imre, E. Fehér Pál, Fekete Sándor, Kovács Sándor Iván, Ördögh Szilveszter, Pándi Pál, Szerdahelyi István), továbbá olyan régi, hithű kommunisták, mint 16 MOL M-KS 288 f. 5/986. ő.e. 17 Az MSzMP határozatai és dokumentumai 1985-1989. Budapest, 1999. 311. I. 18
