Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
Földcsuszamlás az Írószövetségben (Kiss Gy. Csaba)
A másik Magyarország hangja A közgyűlést a pesti Vigadóban tartották november 29-én és 30-án, nagy biztonsági felügyelet mellett, csak alapos ellenőrzés után lehetett belépni az épületbe. Feszült volt a hangulat, de a tanácskozás különösebb incidens nélkül lezajlott. Nem túlzás: ebben a zárt közegben egy másik Magyarország hallatta hangját. Nem köntörfalaztak a kritikus írók, a magyar társadalom és közélet számos fontos kérdését szóbahozták. Nyílt, demokratikus vitára került sor, amelynek során egyértelműéin a hatalom jelenlévő képviselői és író híveik húzták a rövidebbet. A jegyzőkönyv jól tükrözi a tagság érzelmeinek hullámzásait. Az első nap végén hangzott el Albert Gábor tiborci indulatoktól fütött vádirata a hatalommal szemben, valamint a Tiszatáj betiltása elleni tiltakozás, a 114 értelmiséginek a minisztertanácshoz és a pártközponthoz címzett levele. A második nap folytatódtak a kritikus hozzászólások, Berecz János MSZMP KB-titkár fenyegető szavai („Még egyszer olyan ötéves kínlódást, mint ami mögöttünk van, nem érdemes vállalni”) után is. Csoóri Sándor határozott visszautasítása, s a következő fölszólalások után a szembenállás hangulata csak erősödött a teremben. Érdemes idézni az állambiztonság Tolna megyei (Havasi Zoltán fn.) ügynökének december 3-i jelentését: „A Magyar írók Szövetségének november 29-30-i közgyűlésén három olyan erővonal alakult ki, amely stratégiát és taktikát is kidolgozott, 1. az írók párt aktívája, 2. a népfrontos politikát hirdető, a legális nyilvánosságot tisztelő, konszenzusra törekvő ún. reformer csoport, 3. a nyílt konfrontációt vállaló ellenzék, melyet a népben-nemzetben gondolkodók vezetnek. A reformerek Fekete Gyula köré csoportosulnak (Varga Csaba, Cs. Varga István, Czakó Gábor, Kunszabó Ferenc stb.). A Fekete Gyula felszólalására kapott válaszokból egyértelművé vált, a hatalom nem fogadná őt az írószövetség vezetőjeként. Csoóriék rendelkeznek a legnagyobb tömegbázissal, élvezik a fiatalok, a JAK tagság támogatását is (Csurka, Mészöly Miklós, Tornai József, Csengey Dénes, Konrád György, Eörsi István stb.) (...) Elnökjelöltjük Sánta Ferenc, akit 1972 óta igyekeztek rábeszélni, de úgy tűnik mostanra vállalja csak, miután beszédében azonosult a csoport elvével, támadta az ún. konzervatív pártpolitikát. (...) Csoóriék stratégiája: Mészöly Miklós első napi békejobbot nyújtó felszólalására megvárni a hivatalos választ, mely kedvező esetben tevékeny (sic !) konszenzust teremthet. A válasz azonban - Csoóriék szerint - ultimátumot tartalmazott. Erre 29-én este a Kárpátia étteremben Csoóriék szelídebb hangnemű felszólalásaikat átírták.”14 Nehéz volna megválaszolni, hogy a titkos megbízott cso16
