Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

Földcsuszamlás az Írószövetségben (Kiss Gy. Csaba)

(föntről sugalmazott) bírálat követte 1983-ban az Élet és Irodalomban, abban az évben mentették föl a Mozgó Világ főszerkesztőjét, mire tiltakozásul az egész szerkesztőség lemondott. Mindezt szükséges volt elmondani az 1986-os közgyűlés részletes tárgyalása előtt. Ekkor már nem az ötvenes évek, a forradalom vagy a hatvanas évek írószövetségéről van szó. A megváltozott körülmények között lassú - nem egy tekintetben következetlen, ám viszonylag sikeres - küzdelmet vívott a szervezet az autonómiáért. Szűkebb lett ekkorra már a hatalom tényleges hatóköre, ám még mindig jelentős apparátus és hiánytalan eszköztár állott rendelkezésére. Az író- szövetségben változó összetételű csoportok, más-más célkitűzéssel és irodalmi értékrenddel ugyan, de a „szabadság kis köreit” próbálták tágítani mindannyian. A közös nevezőt a változtatás szándéka jelentette.

Először az előzményeket kívánjuk áttekinteni, majd a közgyűlés körülményeiről szólunk. Ami elhangzott a közgyűlésen, olvasható a dokumentumok között az eddig nehezen hozzáférhető jegyzőkönyvben. Utána a retorziók és a kilépések történetét vesszük sorra. Az írószövetség 1987-es küzdelmeibe, törekvéseibe jó betekintést kínálnak az elnökségi ülések jegyzőkönyveiből készült szemelvények.

Ötévenként tartott közgyűlést az írószövetség, így a következő 1986 végén volt aktuális. 1981 óta a nemzetközi kontextus is jelentősen megváltozott, más szelek fújtak Moszkvából, 1986. február 24. és március 6. között megtartott XXVII, szovjet pártkongresszuson hirdette meg reform- programját Gorbacsov. A magyar kulturális kormányzat viszonylag korán megkezdte előkészületeit az írószövetségi közgyűlésre. Alapos és minden részletre kiterjedt ez a munka. A kommunistáknál a hivatalos érintkezésben is nemegyszer a szóbeliség dominált, ezért néha csak föltevésekre vagyunk utalva. A Csurka Istvánra amerikai szereplése és a külföldi publikációja7 miatt kirótt közlési tilalom és a Tiszatáj-botrány (a lap 7. számának betiltása és a szerkesztőség fölfüggesztése) a nyár folyamán kedvezőtlen előjeleket mutatott a hatalom képviselőinek. Hozzá még ebben az évben volt az ’56-os forradalom harmincadik évfordulója. Fokozott figyelem kísérte az írószövetség következő közgyűlését. Az előkészítés és az ellenőrzés elsősorban a Központi Bizottság Tudományos, Közoktatási és Kulturális

A másik Magyarország hangja

7 A Püski Kiadónál jelent meg Az elfogadhatatlan realitás (New York, 1986) című, esszéket, előadásokat tartalmazó kötete.

12