Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

A közgyűlés jegyzőkönyve

A másik Magyarország hangja Tudom, hogy nehéz a helyzet! Ennek ellenére úgy vélekedem, azt hiszem, hogy az adott szövetségi rendszerben is a politikának jobban kellene ke­resnie azt az utat, amely a magyar nemzet sajátos érdekeinek megfelel, amely a magyar nemzet sorskérdéseiről nemcsak megengedi a vitát, hanem ösztönzi is az eszmecserét. Arra senki nem adott felhatalmazást senkinek - jó lelkiismerettel gondolom így -, hogy egy szövetségi rendszer érdekeinek az oltárán a magyar nemzethez tartozó 5-6 millió határainkon kívül élő magyarról lemondjon. Nem revízióról beszélek, hanem érdekvédelemről, annak megismétlésével, hogy a politika nehéz helyzetben van. Úgy ítélem meg, nagyobb ösztönzést érdemelnének azok a gondolatok, amelyek abba az irányba hatnak, hogy érdekeiket megvédjük, s szabad kapcsolatokkal többet adhassunk nekik. Nem akarom tovább húzni az időt. Ennyit bevezetőként. Most pedig az alapszabályról szólnék. A bevezető rész 2. pontja h. alpontjában feltételes módban fogalmazódik meg, hogy szövetségünk az írókat érintő személyi­ségi, alkotói, erkölcsi és anyagi jellegű, egyáltalán érdekvédelmi kérdések­ben képviselőként léphet fel jogvédelmet nyújthat. Ha a szövetség úgy véli, hogy képtelen erre a jogvédelemre, akkor hagyjuk, ne beszéljünk róla! Tehát mondja azt, hogy megvédi a tagságot, de hogy feltételes módban szerepel­jenek e lehetőségek az alapszabályban, ez számomra furcsa. Szerepeljen úgy, hogy a szövetségfellép, jogvédelmet nyújt. Hogy milyen mérvű lesz ez az érdekképviselet, majd elválik. Egy kiegészítő pontot javasolnék beiktatásra a 2. pont alpontjaként - avagy bárhol, ahová jól beilleszthető -, amely így hangoznék: „A Magyar írók Szövetsége kinyilvánítja érdekeltségét a magyar nemzet sorskérdései iránt, felelősséggel munkálkodik a 16 milliós magyarság jelenéért és jövő­jéért.” Miután a magyar irodalom egyetemességét megfogalmaztuk az új szabályzatban tegyünk még egy lépést. A magyar nemzet, a magyar nép is ér annyit, mint a magyar irodalom - szerény megítélésem szerint. Végezetül megfontolásra javasolom, hogy azok a kollégák, akik hiva­tásszerűen foglalkoznak forgatókönyvírással, s mögöttük 6-8 - nemzetközi­leg is elismert - filmforgatókönyv áll, de kötetük nincs, nem lehetnének-e ők is a szövetség tagjai, nem lehetne-e ennek megtalálni a módját? Főleg, hogy egy sereg kolléga úgy tagja a szövetségnek, hogy ugyancsak híjával van köteteknek. 122

Next

/
Thumbnails
Contents