Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)

I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...

Emlék-repeszek

Ez után a célszemély elmeséli Goma esetét, minek utána a jelenlevők arról beszélnek, hogy Károly funkcióit Fazakas (helyesen Fazekas! K. I.) tölti be. Az anya megint arról az aggodalmáról beszél, hogy Károly azért, mert felmondott, nem fog sehol állást találni.

Célszemély: Lenne, aki felvenné, de nem fogják megengedni, hogy alkalmazzák. Érted?

Anya: De akkor minden magyar fel fog lázadni.

Feleség: Ki tudja, hogy fellázadnak-e vagy sem.

Anya: Biztos, hogy fellázadnak.

Különösen fájdalmas érzés végigolvasni ezt, annyi év távlatából. Hallom anyám hangját. Szavaiból süt az aggodalom: a fia, az egyik a négy közül, nagy veszélyben van. Nem kell pszichológusnak lenni ahhoz, hogy észleljük visz- szatérő kérdéseiből a nyugtalanságot: vajon lesz-e majd állása (ez fontos az örökös létbizonytalanságban szenvedő anyának). De ennél aggasztóbb a hír, megverték. Az ő fiát. Egy Anya fiát! És azt sem lehet tudni, mi lesz ezután. Csak nehogy átszökjön a határon, mert lelőhetik. Ebben a siralmas helyzetben közbelép az önvigasztalás: a magyarok biztosan fellázadnak, értük tette, az ő jövőjükért. Muszáj valami vigaszt találni. Az emberi agy, de különösen az anyai szív nem képes elfogadni, hogy tragédiába fulladhat egy bátor kiállás. Most már benne is tudatosult, hogy életveszélyről van szó. Hogy a fia nagy dolgot vitt véghez! Életét is kockáztatta másokért. Ha van isteni igazságszolgáltatás, nem érheti baj.

Szerintem az öcsém lakásán lezajlott jelenet drámaisága tagadhatatlan. Van benne feszültség, bonyodalom, kulmináció. A megoldás - erre a jelenetre vonatkoztatva - a nyugati újságírók hírközlése a száműzetés tényeiről. Ez volt a „deus ex machina ”, amely megmentette Károlyt a likvidálástól. Legalábbis ezt az epizódot illetően. Az egész dráma kimenetelében, a történelem még nem mondta ki az utolsó szót. Nem egyszer úgy észleltük, hogy fejünk felett kereng a halál.

86