Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)

I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...

A szimpátia jeleit Karánsebesen is észlelte. Elmesélte, hogy egyszerű emberek biztosították támogatásukról meleg kézfogás kíséretében. Egy temesvári egyetemi tanár egy csokor piros rózsát küldött neki.

(Sajnálatos vagy nem sajnálatos módon a szekus megfigyelési és lehallgatási iratcsomagom ismeretében - ami az eddig leírt visszaemlékezéseim titán jóval később történt - kiegészítéseket hajtok végre az elbeszéltekben. így valósul meg a szubjektív, néha sántító memória vetületeinek és az intézmény által - nem mindig - tényszerűen rögzített (egy adott korszak, eszement diktatúra, sokszor hátborzongató, ám, hol tragikus, hol komikumba hajló) eseményeinek superpositionja, a valóság hitelesebb, ennek ellenére néha véletlenszerű rajzolatában. Ezért történik meg az emlékek felülírása titkosszolgálati anyagból átvett, utólagos kiegészítésekkel.)

A szekus dokumentumok olykor hívebben adják vissza életünk valós töredékeit, mintha mi, érintettek, mindahányan, egy kupacba raktuk volna kihagyó memóriánk teljes megőrzött emlékképeit.

Helga, Károly felesége, egy 1978. április 10-ei lehallgatási jelentés szerint - amikor Karánsebesről Vásárhelyre visszatért szakvizsgái miatt - egy velem folytatott beszélgetésben a következőket mondja:

„ Károlyt sokkal jobban szeretik Karánsebesen. Szeretik a románok is, a cigányok is, a szerbek is, oroszok is, minden náció, aki ott él. Károlyra ott mindenki felnéz, mint egy Istenre! Jaj, de jó, hogy Ön került vissza hozzánk, Ön lakáshoz segített, gázbutéliát szerzett nekünk. ”

(Sokat segített az embereken még az 1972-es lemondása utáni első ka- ránsebesi igazgatósága idején. K. I.)

Emlék-repeszek____________________________________________________

32