Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)
I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...
ki. De ők igen! A szomszédok észlelték. A tervük itt sem vált be, nem volt hajlandó teljesen kiköltözni, bútorait magával vinni. És milyen igaza volt! Különben soha nem tudott volna visszatérni. Igyekezett mindig egy lépéssel a politikai rendőrség szándéka előtt járni. Elmentek. Üres, sivár volt a város és a lelkünk. 1978. február 11-e volt. 1971-ben ezen a napon halt meg édesapánk. Zsókával kimentünk a temetőbe, virágot vittünk, és elátkoztuk február 11 -ét. A kezem úgy remegett, hogy a zsebembe rejtettem, egész valómat rázta a hideg, pedig verőfényes nap volt. Magamban, mint végtelen litániát, ismételtem: „Apám imádkozz értünk, apám vigyázz reánk! Nagy bajban vagyunk. ” (Ha nem egyezik a Károly által a könyvében jelzett dátum, február 8. és az általam megjelölt február 11., ez azért van, mert többször megtette az oda-vissza utatKaránsebesig a végleges, februári 11-ei eltávozást megelőzően is munkahelyi egyeztetések végett; no meg előtte egy-két szállítmányt már megejtettek. Helga karánsebesi nagybátyja segített nekik elköltözni Vásárhelyről.) Először Helga édesanyjánál laktak, majd kaptak egy kétszobás kis tömblakást a Balta Sărată lakónegyedben, nem messze a Faipari Kombináttól, ahová igazgatónak nevezték ki. Később egy négyszobás magánlakást újítottak fel számára, hogy maradásra bírják. Ám ő nem költözött be a magánlakásba, 1978 júliusában, szabadsága letöltése után, ismételten bejelentette lemondását igazgatói posztjáról, és önhatalmúan visszatért Marosvásárhelyre. Naplóbejegyzés: Távozása után a Securitate (állambiztonsági szervezet, titkosrendőrség tulajdonképpen, de szeku névvel működött a köztudatban) berendezte főhadiszállását a Grand Hotelben. A házkutatások hozzávetőleg a következő szcenárium szerint játszódtak le: két-három civil megjelent az általuk gyanúsnak vélt személyeknél. „Am venit la DVS. în vizită, nu avem autorizaţie de percheziţie, dar dacă vreţi, putem să aducem. ” (Látogatóba jöttünk, nincs házkutatási engedélyünk, de ha gondolják, hozhatunk.) Körülnéztek, keresték a gyanús könyveket, irományokat, régi történelmi, Magyarországgal kapcsolatos képeket, dokumentumokat, Károly levelének másolatait. Keresztkérdéseket tettek fel, megfenyegették a megrémült, begyulladt embereket. Egyeseket később behívatEmlék-repeszek ___________________________________________ 26
