Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)

I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...

I. rész: A zsarnokság, az zsarnokság...

kemény indok, hogy ne használják tovább a magyar nyelvet se pártgyűlésen, se egyéb hivatalos helyen, hiszen vannak köztünk románok is, akik a magyart nem értik. Vagy ahol még nem voltak, oda sürgősen hozni kellett. Emlékszem- ez már később történt, a hetvenes évek derekán amikor a nyárádszeredai kisipari központ szövetkezetei alapított Szovátán. Az engedélyezés azzal kezdődött, hogy kérték a nemzetiségi összetételt. Nem lehetett mit mondani, mert egyszerűen nem volt román. Akkor azt mondták: tessék hozni! - És természetesen beválasztani a vezetőségbe. így jutottunk el a burkolt sugalmazástól a nyílt parancsig. Dicsőszentmártonban a párt hetvenötben már nyíltan felelősségre vonta Belényesi Bélát, a kisipari szövetkezetek elnökét, hogy miért nincs több román a tagság között. A nyíltan diktatórikus módszerek végül megnyitották az utat a mai állapotokhoz.

Úgy kezdődött el, hogy az ember látni vélte, de nem volt meggyőződve, hogy amit esetleg lát, az rosszindulatú - mondtad a hatvanas évek elejéről szólva. Tíz évvel később már „nyílt” politika folyt, tehát kellett, hogy lássad, mi folyik. Valóban láttad-e, és hogyan látod ma a saját akkori párttitkári szerepedet?

Igen. Már a „ látni vélés ” időszakában is főként csak a hiszékenység akadályozott a tisztánlátásban. A párt nem téved, a párt a nemzetiségi kérdést is szívén viseli stb. Félrevezettek, vagy inkább: hagytuk magunkat félrevezetni- ha így mondom, becsületesebb. Aztán később a dolgok nyilvánvalóvá váltak számomra is. De hadd tegyek egyetlen kitérőt. A megyék megalakulása mindentől függetlenül pozitív szerepet játszott kezdetben nemzetiségi tekintetben is. A megyék elő tudták segíteni a magyarság szellemi gyarapodását, eleinte még az iskolahálózat fejlesztése révén is. A román osztályok elhara- pózódása a magyarok tunyaságán is múlott. A kézdivásárhelyi líceumban a legelején sok szülő önként adta román osztályba a gyermekét, hogy „köny- nyebben érvényesüljön De hatvannyolc-hetven között még volt ellentétes tendencia is. Ekkor alakultak a nemzetiségi tanácsok, a magyar tévéműsor, a magyar Kriterion kiadóvállalat és egy sor ilyen. Sepsiszentgyörgyön új nyomda és magyar emlékművek épültek. Szóval, úgy nézett ki az elején, hogy a megyék nagyrészt helyettesítik a korábbi autonómiát.

Azonban ez is csak rövid, átmeneti időszaknak bizonyult. Hamarosan kezdtek megszűnni az elméleti líceumok, vagyis a magyar művelődésben legnagyobb szerepet játszó humán osztályok. És jöttek sorban a korlátozó intéz183