Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)

I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...

este. ” És csillogott a szeme. Jól időzítették, meg kell adni: Ceauşescu születésének napjára. A televízióban mondott beszédében dadogva ejtette ki a „ ma-maghiarii ” szót. Izgatottságában máskor is dadogott, ezt észleltük.

Az ezután következő napokban a város utcáit ellepték a más megyék rendszámaival ellátott kocsik. Lépten-nyomon Buzău, Vaslui, Bukarest, Ilfov, Vîlcea, Braşov, Harghita, Prahova jelzésű autókba ütköztünk. Az MS (Mureş) számtáblájú kocsik mintha eltűntek volna. Már nemcsak őt, engem is szoros megfigyelés alatt tartottak. 1977 szeptemberétől, minden magyarázat nélkül, a Papiu Ilarian - főleg román tannyelvű - líceumból áthelyeztek a város szélén található 3. számú Ipari Líceumba (Auschwitz volt a közszájon forgó neve), ahol esti osztályokat is kaptam.

(Az első, személyemet érintő feljegyzés 1977. november 11-tői datálódik. Vagyis miután Károly elküldte legelső tiltakozó levelét Ilié Verdeţ miniszter- elnöknek (1977. június 2-án), listát készítenek családunkról: szüleim (elhunyt édesapám) és testvéreik személyi adatairól, gyerekeikről, rólunk, testvérekről és házastársainkról, gyerekeinkről, távolabbi rokonokról. A mit sem tudó mezőségi rokonokat, szüleim fivéreit és azok gyerekeit, nyaggatták ezek után helyi milicista kényurak.)

A munkából haza tartván, 1977 őszén, Béres Éva, Bende Marika kolleganőim figyelmeztettek: mikor felszálltunk a buszra, az iskolával szemben található Prodcomplex parkolójából elindult a szekus kocsi is, amely hazáig kísért. Hogy ne fogjunk gyanút, az is megtörtént, hogy útközben, a kíséretet átvette egy másik autó. Ez, ahogy ezt később megfigyeltük, bevett szokás volt a belbiztonságiaknál. A szomszédok is figyelmeztettek, hogy őrzik a „blokkunkat", éjjel-nappal ott vesztegelt a parkolóban egy ismeretlen autó, benne egy vagy két újságot olvasó személlyel, akikben egyesek a Borsos Tamás utcában székelő Securitatéból ismert egyéneket véltek felismerni. Ha ismerőssel, baráttal, nem szekus füleknek való dolgokról beszéltünk, kispárnát tettünk a telefonra. Ma már nem tudom, mennyit segített ez a naiv védekezési módszer a fejlett technikai lehallgató eszközökkel szemben. Lehallgatót elhelyeztek a Bucinului utcai lakásunkban is. Kádár Kata, az alattunk lakó szomszéd, 1978 márciusában, mikor sízni voltunk, gyanús lépteket, mozgást hallott. Valószínű ekkor helyezték el a készüléket nálunk.

(A tény, hogy „T. O. ’’ (technikai operatív) eszközt, azaz lehallgató készüléket helyeztek el lakásunkba, bizonyossá vált szekus aktacsomagom kézhezvétele után. A nap 24 órájában lehallgattak és lejegyeztek minden szót, ami a lakásban elhangzott. A lehallgatási ponton („post 5/3 ”) kihagyás nélEmlék-repeszek____________________________________________________

16