Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)
I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...
I. rész: A zsarnokság, az zsarnokság... 1980. február 19. Ma felhívott Károly telefonon: „Anyu hirtelen rosszul lett, kórházban van, agyvérzés. Kómában van... Ne ijedj meg! Érted megyek, meglátogatjuk. ” Ugyanaz a vacogás, mint apám halálakor! Anyu falfehér volt, nehezen lélegzett, időnként oxigénpalackot tettek az arcához. A szíve erős, még bírja, pedig mindig a szívére panaszkodott. Két napig agonizált. Nem volt erőm vállalni azt, amit 1971-ben, apám haláltusájakor: egész éjjel bent maradtam a kórházban, hajnalig, haláláig. Az ágyhoz léptem, és megsimogattam a kezét. Ott volt a szándékomban: lehajolni és megcsókolni ezt a kezet. Mások is voltak még a kórteremben, két ápolónővér; a húgom, Zsóka meg a két fivérem, Attila és Károly. Átkozott szemérem! Jóvátehetetlen mulasztás. Február 21-én örökre eltávozott. Az ember akkor lesz igazán árva, örökre árva, amikor elveszíti szüleit. Többé soha nem óvja a szülő féltő, védelmező tekintete. Felelős lesz önmagáért és leszármazottaiért. Súlyos örökség! Csiha Kálmánt kértük fel a gyászszertartás megtartására, ugyanis lakhely szerint a Kistemplomhoz tartoztunk. Károly személyesen beszélt vele, ismertette küzdelmes életének mozzanatait. Február 11-én még jól volt édesanyám. Ki gondolta volna, hogy kilenc évre apám halála után ő is elmegy. A temetésre sokan eljöttek, ismerősök, szomszédok, rokonok, munkatársak a konzervgyárból is. A temetés napján riadókészültségben voltak. A részvétel afféle kiállás is volt Károly mellett, a család mellett. Aki eljött, ezt vállalta! Volt, akinek vállalnia kellett volna, de nem tette. Február 11-én, néhány nappal előtte, édesapánk halálának évfordulóján, kint voltunk a temetőben, Károly, Zsóka, a húgom meg én. Virágot, gyertyát és egy meggyújtott cigarettát helyeztünk a síremlékre. A cigaretta elhelyezése Zsóka rituáléja volt, ugyanis szokása volt Aput cigarettával kínálni még életében. Ma már, a húgom fia, Zsolt helyezi el a meggyújtott cigarettaszálat az édesanyja meg ismeretlen nagyapja sírjára. A megemlékezés után beültünk a Mureşul (Maros) vendéglőbe, egy kis eszmecserére. Felvetődött Zolcsák Sándor, Hadnagy Csaba lojalitása. 119
