Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. venni egy kormányba - ezt már 2006-ban Dzurinda kormányfői minőségben megszellőztette. A Csáky-féle MKP-nak nem maradt más választása, mint hogy ha kormányba akar kerülni, más politikai szövetségeseket kell keresnie. Radicovának, a kormányfői tisztség egyik várományosának azonban az a - 2010 májusának végén, a magyarországi állampolgársági törvény elfogadása után - tett nyilatkozata, hogy az általa alakítandó kormányban nem tart igényt az MKP-ra, csak áttételesen befolyásolta az MKP koalíciós képességét - elsősorban Csáky hitelét rontotta, és a választók Bugárba vetett bizalmát erősítette. Közgondolkodásunk értékei és torzulásai A felvidéki magyarokat a rendszerváltozás kezdetétől eltelt húsz évben néhány olyan közös, társadalmi magatartásukat meghatározó élmény érte, amely alapvetően befolyásolta közérzetüket, borúlátássá változtatta korábbi derűlátásukat. A felvidéki magyarok közösségének társadalmi tudata megváltozott 1989 decembere és 2011 között. A kommunista hatalmi rendszer bukása után a felvidéki magyarok szinte azonnal a társadalmi felhajtó erők örvénylésébe kerültek, és sorsuk jobbra fordulásának reményétől jelentős energiával töltődtek fel — mintegy halo- vány képét idézve meg az 1938-as visszacsatoláskor keletkezett fellángolásnak. A rendszerváltozás hevületében sokszor hangzott el a ragyogó szemek pillantásaival kísért kérdés „Most már jobb lesz, ugye?” „És jobb lesz Magyarországon is?” Az új szlovák politikai pártoknak nem igazán hittek, mert nem fűződött jó, főleg tartósan jó tapasztalat semmilyen politikai változáshoz, de a kommunista hatalom bukása örömmel töltött el szinte mindenkit. A felvidéki magyarok közül nagyon sokan elsősorban az Antall-kormány- ban bíztak, hittek a lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének, hiába ócsárolta őt a szlovák politika és az FMK. De a magyarországi taxisblokád, 1990 ősze után, majd pedig a magyar kormányt éppen a nemzetpolitikája miatt ostorozó baloldali és liberális ellenzék kritikáitól - melyekre ráerősített a szlovákiai sajtó is és a felvidéki magyarok SZDSZ-közeli csoportja -, mintha valami megroggyant volna a felvidéki magyarok nagy részében. Kezdték elveszteni a Magyarországhoz fűzött reményt, noha éppen az addigi hit tartotta bennük - 1938 óta sokszor alaptalanul is, de - évtizedeken át az erőt. A felvidéki magyar ember még a kádárizmusból is azt igyekezett kiolvasni, aminek alapján a valóságostól jobb képet lehetett alkotni Magyarországról. A 82
