Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Három ilyen, a pártvezetést jól jellemző eset történt. Az egyik Simon Zsolt ügye volt, aki 2002 előtt mezőgazdasági államtitkári, majd miniszteri tisztséget töltött be, 2006-tól pedig parlamenti képviselő lett. Saját peres ügyében, amelyet a pártnak egy másik tagja ellen indított elvi és politikai nézetkülönbség miatt, durván megsértette a párt alapszabályát. Simon feltételezhetőleg egy földügyekhez fűződő csoportérdeket képviselt. Álláspontja az volt, hogy 2006 után az ún. ismeretlen, avagy megnevezetlen tulajdonosú földek (pl. a Benes-dekrétum alapján elbirtokolt magyar tulajdonú földek) már ne legyenek semmilyen módon visszaigényelhetők. Simon államtitkári minőségében aláírt egy erre vonatkozó iratot a miniszter nevében. Emiatt először az MKP országos tanácsának egyik tagjával került viszályba, ellene az OT ülésén elhangzott véleménye alapján rágalmazási pert is indított. Simon, valamilyen összefüggésben saját igazát bizonyítandó, testületi jóváhagyás nélkül pártdokumentumot vitt ki a központi irodából. Magyarul: okiratot lopott. A párt országos elnöke nem támogatta ennek az ügynek az alapszabály és a szervezeti és működési szabály szerinti megoldását, noha emögött meghúzódott egy koncepcionális kérdés is: támogatja-e a párt, hogy a tulajdonuktól jogtalanul megfosztott eredeti tulajdonosok, illetve leszármazottaik érvényesíthessék tulajdonosi jogigényüket. Noha 1998-ban a párt programjában még az szerepelt, hogy ellenzi a Benes-dekrétumok alapján elkobzott magyar földek állam általi végleges eltulajdonítását, tehát az „újranevesítést” (magyarul: az ilyen földek eredeti tulajdonosuknak való visszaadását) támogatja, már az 1998-2002 közötti kormányzati ciklusban a párt néhány tisztségviselőjének kezdeményezésére előzetes politikai felhatalmazás nélküli alkuba bocsátkozott az akkori mezőgazdasági miniszterrel arról, hogy 2006 után az ismeretlen tulajdonosú földek tulajdonjoga szálljon a települési önkormányzatokra. Az MKP-ban emiatt ez vissza-visszatérő ügy lett, és ezzel kapcsolatban keletkezett Simon peres ügye is, ehhez fűződött a pártdokumentum eltulajdonítása is. Ez tehát olyan, halmozott ügyként jelent meg, amely fényt deríthetett volna az MKP-nak a kormányzati politikában elkövetett korábbi jellemtelenségeire is. Csáky nem támogatta ennek az ügynek a tisztázását. A másik Hammerlík Richárd ügye volt. O a nagykürtösi járás elnökeként átlépett a Most-Híd pártba, majd nem tudni milyen megfontolásból, visszakérte magát az MKP-ba, és az országos elnök jogtalanul, az alapszabályt megszegve visszavette őt. Ezzel hosszú időre felforgatta a járás pártszervezeti békéjét is, ugyanis az alapszabály szerint a tag felvételére (vagy visszavételére) csak az alapszervezet lett volna jogosult. Áttekintés - A felvidéki magyar politika a rendszerváltozás ingoványán 79
