Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények - Ismerik-e egymást a szétszakított magyar nemzetrészek? túlsúlyban. De kikből álltak a bizonytalanok, a „nemtudomkák”? Egy biztos. A határozott véleményt nyilvánítók között némi fölényt szereztek azok, akik támogatták az állampolgárságnak az elszakított magyarok számára való, könnyített feltételek szerinti megadását (Duray, 2005). Közöttük is voltak olyanok, akik annak ellenére szavaztak igennel, hogy a pártjuk ezt ellenezte. Szili Katalin ezt nem sokkal a népszavazás után, 2004. december 11-én nyíltan bevallotta Kassán, Márai Sándor szobrának avatóján. A kassai magyarok ugyanis őt, minthogy az MSZP tagja volt, az IGEN ellen állást foglaló személyként fogadták, ezért hát füttykoncerttel tiltakoztak a jelenléte ellen. Szili sírva tiltakozott: „Én megszavaztam!” Összefoglalás Az ún. kettős állampolgárságról szóló népszavazás az 1989. évi nagy alkotmánymódosítás és a 1990. évi országgyűlési képviselőválasztás utáni nemzetpolitika jelképes mérföldköve. Ekkor érkezett a szovjet típusú nemzetpolitika rendszerváltozás utáni időszakának és pályafutásának egészét tekintve a nyugvópontjára. Ekkor szűnt meg az 1957 őszén a Szovjetunió által és 1974-ben az MSZMP KB által meghatározott nemzetpolitikai irányvonal tömegbázisa. Mondhatnánk azt is: eddig tartott a hatásuk, annak ellenére, hogy 1990-ben Antall József új nemzetpolitikát hirdetett meg. A népszavazás azért perdöntő ebben a kérdésben, mert a kormány határozott véleménye ellenére december 5-én többen válaszoltak igen válasszal a feltett kérdésre, mint nem válasszal. Ha Antall Józsefnek az 1990. június 2-án tett bejelentését a nemzetpolitika új korszaka kezdetének tekintjük, akkor a magyar állampolgárság könnyített megadásáról tartott, 2004. év december 5-i népszavazást a rendszerváltoztatás előtti szovjet típusú nemzetpolitika végének kell tekinteni. Ha más miatt nem, az arányok miatt. De erre már utaltak a státustörvénnyel kapcsolatos, 2001-ben végzett vizsgálatok is. A státustörvényt elutasító, illetve keményen bíráló pártok támogatóinak jelentős része pártja véleményének ellenére is támogatta a határon túli magyarok magyarországi státusát rendező törvényt. A bizonytalanok tábora azonban még mindig nagy - összességében nagyobb, mint az elfogadók vagy az elutasítók aránya. Ez arra utal, hogy a nemzetpolitikával kapcsolatban még nem alakult ki a társadalmi egyensúly. Magyarországon 2010-ben sincs társadalmi vagy pártokon átívelő nemzetpolitikai megegyezés. Annak ellenére sincs, hogy a Magyar 227
