Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. alkotmányban megfogalmazott felelősségnek az elemeit és eszköztárát, valamint az államhatárokon átívelő nemzetegyesítést. A Magyar Igazolvány a nemzeti összetartozás új jelképe lett, és megteremtette a nemzeti kataszter megvalósíthatóságának alapját. Az igazolvány kérvényezésére létrehozott tájékoztatási irodahálózattal pedig egy addig nem létezett szolgáltatási rendszer jött létre - afféle „alternatív közigazgatás” lehetősége. Az oktatási-nevelési támogatás a nemzeti szellemű művelődést erősítette, a Magyar Igazolványhoz kapcsolódó pedagógusigazolvány és diákigazolvány pedig megnyitotta a határon túli magyarok számára is a Magyarországon elérhető lehetőségeket, azaz vékonyította a magyarországi és az elszakított magyarok közötti válaszfalat. Megszületett az intézményrendszer bővítésének elképzelése: a Széchenyi Terv határon átívelő támogatási rendszerének kidolgozására és a / / MAERT-nak megfelelő parlamenti testület megalakítására. Sőt, csírájában körvonalazódott egy sajátos törvény által létrehozandó magyar világkongresszus vagy összmagyar köztestület kialakítása is. Mindez azonban a 2002- es kormányváltás miatt már nem valósulhatott meg. Az első Orbán-kormány bukása a biztatóan alakuló nemzetpolitika folytonosságának elbukását is jelentette. Elsősorban azért, mert Magyarország új kormányát azok a politikai pártok - az MSZP és az SZDSZ - alakították meg, amelyek ezt a nemzetpolitikát elutasították. Ennek a két pártnak - említettük, hogy politikai származása miatt is - más volt a viszonyulása a nemzethez, mint a velük szemben álló pártoknak. A nemzetpolitika átrendezésére kapóra jött, hogy - elsősorban a szlovák kormány kezdeményezésére - a Velencei Bizottság némileg elmarasztaló döntést hozott a státustörvényről. A törvényt tehát módosítani illett, de erre az Orbán-kormánynak már nem maradt ideje. A Medgyessy-kormány azonban túlteljesítette a Velencei Bizottság ajánlásait. Kivette a törvényből a nemzet egységére utaló meghatározást, noha az a szövegösszefüggés szerint a kulturális egységre vonatkozott, korlátozta a Magyar Igazolványok nemzetegyesítő feladatkörét, korlátozta az oktatási-nevelési támogatásban részesíthetők körét, megszüntette a Magyar Igazolványok rendszere és a támogatási rendszer közötti kapcsolatot. A végrehajtásban pedig további akadályokat gördített a státustörvény hatékonyságának útjába, elsősorban az információs irodahálózat átalakításával, illetve elsorvasztásával - hol és milyen beavatkozást látott szükségesnek. A MÁÉRT 2002-ben és 2003-ban csak a státustörvénnyel foglalkozott. Napirendjén a magyarországi kormánynak és a kormánypártoknak a státustörvényt tartalmilag csonkító javaslatai és a szomszéd országokkal való tárgyalások 182
