Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények - A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma... A Horn-kormány idején - Tabajdi Csaba és Lábodi László kezdeményezésére - a korábbi rendszeres, de (sajnos) műkedvelői jellegű találkozókat a kormány által támogatott alkalomszerű, konferencia-jellegű találkozók váltották fel, de ezekre, noha tisztességes szándékúak voltak, már nem a kölcsönös eszmecsere és programalkotás volt a jellemző, hanem inkább az atyáskodó hangvétel, amely azonban nem nélkülözte a párbeszédet. Az alapszerződések előkészítésekor viszont rendszeres szakmai találkozókra került sor az érintett magyar közösség politikai vezetői és a magyar kormány képviselői között. Nem ezen múlott azonban, hogy ezek a szerződések haszontalanok lettek, sőt még csak nem is Horn Gyula azon álláspontján, mely szerint hajlandó lett volna aláírni alapszerződésként akár egy üres papírlapot is, ha azzal elősegíti Magyarország európai integrációját, hanem ugyanazon a kényszeren, amely miatt alá kellett írniuk Horthyéknak a Trianoni békeszerződést vagy Gyöngyösinek a párizsit. Ebben a kérdésben nem lehet mérvadónak tekinteni az akkori külügyérek véleményét sem, mert mindegyik a saját korábbi tapasztalatai szerint fordította le a kívülről jövő üzeneteket. Egyet azonban nem lehet kétségbe vonni, a tárgyalási időhúzás mindig annak kedvez, akinek erősebb az idegzete. Ezt 1867 óta nem próbáltuk ki, és ez azt jelenti, hogy nincsenek profi politikusaink, hiába lennének arra érdemes diplomatáink, akik hajlandók lennének arcidegeiket is kioperáltatni azért, hogy a tárgyalópartner ne lássa érzelmeiket arcvonásaikon. Ebben a négyéves kormányzási időszakban egyetlen kölcsönösségre épülő, de nagyon fontos tematikájú találkozójuk volt a magyarországi parlamenti pártoknak és a határon túli magyar szervezetek képviselőinek - ez volt az első magyar-magyar csúcstalálkozó, 1996. július elején. Az ott elfogadott zárónyilatkozat alapozta meg az első Orbán-kormány nemzetpolitikáját is. * * * A rendszerváltozás kezdetétől eltelt nyolc évben a magyar-magyar kapcsolatok esetlegessége, a szervezetlen nemzetpolitika és a nemzetstratégia hiánya pótolhatatlan károkat okozott a Kárpát-medencei magyar jövőépítésben. Ebben az időszakban hullott darabjaira Jugoszlávia, esett szét Csehszlovákia, szűnt meg Szovjetunió. Ezzel párhuzamosan és ezt követőleg zajlott a közép-európai, a baltikumi és a balkáni térség volt kommunista országainak felkészítése az európai és az észak-atlanti együttműködési szerkezetekbe való beépülésre. Az 1990-es évek középső harmadában (1993-1997 között) készítették elő az amerikai külügyminisztérium (NATO) és részben Brüsszel 179
