Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
Valóság - „Húszéves vagyok...”-énekelhetné Szlovákia is bele semmilyen más térségi megoldás, mint amilyen született. Ebben az ügyben nem történt rendszerváltozás. A hétfejű sárkánynak ezúttal egyik fejét sem vághatta le a legkisebbik fiú - de még a kardját sem húzhatta ki. Inkább hozzá dörgölődzött. Változnak az idők és velük a mesék is. Magyarország szomszédságában három nagy, történelmi léptékű átalakulás ment végbe az 1990-es évek elején: megszűnt Csehszlovákia, a Szovjetunió és Jugoszlávia. Magyarország - és a magyar politikai elit - annak rendje és módja szerint a végletekig meg volt osztva. Nem volt felkészülve ezekre a változásokra, ezért nem tudott megfelelő választ adni a felmerülő kérdésekre. A magyarországi állampolitika megjelenítői szinte a végsőkig abban a meggyőződésben éltek, hogy Csehszlovákia egyben marad. Csak az utolsó hat hétben döbbentek rá, hogy vége. Ekkor döntöttek úgy, hogy - javítandó a javítani valókat - elsőként ismerik el Szlovákia függetlenségét. Magyarország és az új állam viszonyát azonban ez a gesztus nem tette jobbá. A felvidéki magyarokkal kapcsolatban pedig a néhány hónappal korábban, augusztus 19-én megfogalmazott doktrínát hangoztatták: támogatjuk az igényeiket, ha azok összhangban állnak az európai integrációval. Noha a Szovjetuniót szinte mindannyian a pokol fenekére kívántuk, nem volt nyilvánvaló, hogy területileg szétesik és politikailag is megváltozik. 1991-ben mégis bekövetkezett a széthullása és - többek között - Ukrajna is függetlenné vált. Ennek része maradt az a Kárpát-medencébe beékelődő területrész, amely több mint ezer éven keresztül a történelmi Magyarország része volt, de 1945-től a Szovjetunióban Kárpáton túli területnek neveztek, és most Ukrajnában is így nevezik. Nem volt a magyar állampolitikának arra vonatkozó elképzelése, hogy mit lehet kezdeni egy olyan, önállóvá vált szovjet utódállammal, Ukrajnával, ahol a politikát is a pénzmaffia irányítja. Mi lesz az ott élő magyarok sorsa? A magyarországi állampolitika válasza egy rossz és hebehurgyán megkötött alapszerződés volt, amely még azt sem tudta megvédeni, amit az ottani magyarok kiharcoltak maguknak. Ezt az alap- szerződést úgy írták alá, hogy a szövegét nem olvasta el sem Magyarország miniszterelnöke, sem külügyminisztere. Jugoszlávia sajátos eset, mert az 1990-es években Európában csak itt dúlt fegyveres háború. A Szovjetunió szétesése ehhez képest idillbe illően békés volt. A magyar kormány leginkább itt mert tenni valamit. Befogadta a menekülteket, fegyvert szállított Horvátországnak (ezt megpróbálta titokban tartani, de az ellenzék és sajtója „derekas” teljesítményt nyújtott az 149
