Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)

Valóság

Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II.

1945-ös Kassai Kormányprogramból eredtek - az 1950-es évek elején titkos párthatározatokkal oldották fel, ezek azonban az évek múlásával feledésbe merültek. Törvényesen megengedett nyelvhasználatuk a kisebbségeknek csak a büntető perrendtartás és a parlament házszabályának keretében volt. Ezen a helyzeten először az 1990. október 25-én elfogadott szlovákiai nyelvtörvény változtatott, majd az 1992. szeptember 1-jén életbe lépett szlovák alkotmány államnyelvvé (az egyetlen hivatalos nyelvvé) nyilvánította a szlovák nyelvet. A szlovák államnyelvről szóló, 1995 őszén hozott törvény (hatályba lépett 1996. január 1-jén) gyakorlatilag visszaszorította a háztartások falai közé a magyar nyelvet. Nemcsak a hivatalos nyelvhasználatból zárta ki, de például még az orvos és a beteg közötti kapcsolatban is korlátozza más nyelvek használatát. Tény, hogy ilyen fasiszta jellegű törvényeket a kommunista rendszerben nem lehetett volna életbe léptetni. Az 1920-ban, illetve 1926-ban szerzett nyelvi jogokat ezzel megszüntette a szlovák törvényhozás.

De említhetjük a mintegy 8500 négyzetkilométernyi, 70%-ban magyarok által lakott terület településszerkezetének megbontására tett kísérleteket is. Minden volt csehszlovákiai polgár számára ismert tény, hogy az első Csehszlovák Köztársaság idején az akkor még több mint 11 ezer négyzetkilométernyi kiterjedésű magyar településsávon (beleértve Kárpátalja területét is) körülbelül 70 új települést hoztak létre cseh, morva és szlovák családok odatelepítésével. A magyarok településszerkezetének megbontására irányult az is, hogy 1945 és 1949 között körülbelül 200 ezer magyart űztek el a szülőföldjéről. Ezeket a módszereket a kommunista rendszerben nem lehetett folytatni. Helyettük, főleg a hatvanas évektől, államilag szervezett munkaerő-toborzás folyt, ennek következtében új, szlovák többségű gócok alakultak ki a korábban csak magyarok lakta vidékeken (így szlovákosodott el Vágsellye, ezzel teperték le Komárom magyar lakosságát stb.). A rendszerváltozás után azonban egy más jelenséggel is találkozunk: szlovákok vásárolják fel a magyaroktól - főleg a csallóközi falvakban - az ingatlanokat. A szlovák vásárlók fizetőképesebbek, mint a magyarok. Az érintett falvak polgármesterei közül a magyaroknak az a meggyőződésük, hogy a szlovák vásárlók anyagi támogatásban részesülnek, hogy a magyaroktól felvásárolhassák az ingatlanokat, és így újabb szlovák beáramlás indulhasson el Dél-Szlovákiába. Ugyanezt a helyzetet teremthetik meg a bősi vízi erőmű körül, a Hydrostav építkezési vállalat volt felvonulási területein létesülő üdülőtelepek. A volt kommunista állami gazdaságok privatizálása is ezt a célt kívánja szolgálni, tekintettel arra, hogy a magyaroknak nincs esélyük a privatizációban való részvételre. A

132