Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)

Valóság

Valóság - A Felvidéken, mintha a fák fújnák a szelet

sem illettek be a magyar autonóm törekvések a szlovák elképzelésekbe. A magyarok pedig 1968 után még inkább visszahúzódtak, hiszen az ő törekvéseiket még azelőtt taposták vissza mélyen a földbe a ’68-as csehszlovákiai reformkísérlet eltiprói, hogy kibújhatott volna belőle.

Nagyon téved az, aki azt hiszi, hogy ujjongó társadalmi közeg fogadta azt a hagyományőrző - de indulásakor merőben és szokatlanul újnak ható - politikai törekvést, mely 1989 decemberében és 1990 januárjában Együttélés néven bontott zászlót - és ez 2010 után is érvényes. A felvidéki magyarok egy része sem tudott ezzel mit kezdeni. Nem mert ebben egyértelműen állást foglalni a Csemadok sem, mely szervezet a magyar nemzeti azonosságtudat őrzője 1949-től napjainkig - a műkedvelő művészeti tevékenységtől egy önálló magyar pártig nagyon hosszúnak tűnt az út.

Ezért hát nem volt véletlen, hogy 1990. február 8-án Együttélés néven nem egy felvidéki vagy csehszlovákiai magyar párt hirdette meg megalakulását, hanem az országot (egész Csehszlovákiát) lakó nemzeti kisebbségek mozgalma hirdette meg programját. De a Független Magyar Kezdeményezéssel, majd pedig később a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal ellentétben, az Együttélés nem ideológiát hirdetett, hanem értékrendet és programot.

Tulajdonképpen 1990 óta erről szól minden vita, ez minden ellentét és szembenállás oka a felvidéki magyar politikai közéletben. Csoportként hová sorolom magam: valamilyen ideológiához kell-e kapcsolódni, hagyományosan behatárolható pártként kell-e működni; leválasztható-e vagy leválasztandó-e a politikai szervezetről a gazdasági csoportérdek és a személyes érdek? A politikai szövetségeseket ideológiai előfeltétel szerint kell-e kiválasztani, vagy más szempontok szerint? A stratégia pártstratégia legyen-e, vagy egy közösséget képviselő politikai érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezeté? Partnernek tekintem-e, vagy sem a politikai élet minden szereplőjét? Regionális vagy országos szervezetként fogalmazzam meg a programomat?

Sajnos az elmúlt húsz év alatt sem tisztázódtak a nézetek. Az 1990-1998 közötti időszakban a felvidéki magyar politikai csoportok közötti - néha ádáz - szembenállás, az egymás kisemmizésére irányuló törekvések hátterében is ezek a tisztázatlan kérdések húzódtak. Ez a törekvés odáig fajult, hogy például a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, mely simán tagja lett 1992 után az Európai Demokratikus Uniónak, mert Magyarországról és Szlovákiából is támogatták a tagságát, megvétózta, hogy az Együttélés is tagja lehessen ennek a nemzetközi szervezetnek. A nehezen kikényszerített

129