Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. meg annak feltételéül, hogy a felvidéki magyar közösség képviselői 1969- től helyet kaphassanak a hivatalos hatalmi szerkezetben, az akkori szlovák kormányban. * * * Ennek az 1968-ból eredő tapasztalatnak az érvényességét, illetve érvényesíthetőségét kell keresni az 1989 év végén kezdődött csehszlovákiai rendszerváltozás akkori magyar eseményeiben is. Mennyire halványult el vagy tűnt el a tudatunkból az 1968 óta eltelt huszonegy év alatt az önállóság és az összefogás üzenete? A magát rendszerváltoztatónak kikiáltó magyar tömörülés, a ki tudja, kitől Független Magyar Kezdeményezés vezetőinek azonban csak arra a kommunista népfrontos (nemzeti frontos) magatartásra tellett, melyet 1943 decembere után kényszerítettek ki a csehszlovák kommunisták moszkvai emigránsai. Összeborulni...? Kivel? Miért? Az államhatalom érdekében: az államért az állammal és a hatalomért a hatalommal. Elsősorban a hatalomért, majd a pénzért. Mintha 1990 óta csak ez lenne a közélet értelme. Jellemző, hogy akik önmagukat a függetlenség megszépítő jelzőjével övezték, abszolút hatalomfüggők voltak. A hatalom birtoklása önmagában nem bűn. Félreértések elkerülése végett: az összefogás, az érdekek egyeztetésén alapuló szövetkezés, a partnerség keresése nem baj, és a politikai szövetség keresése vagy létrehívása sem az. A közélet akkor szenved el kiheverhetetlen torzulásokat okozó csapásokat, ha korábban kerülök szövetségbe valakivel, mintsem hogy megalkottam volna saját arculatomat, vagy ha arculatomat annak alapján alakítom, hogy ki a szövetségesem. Az ilyesmi sohasem közszolgálati céllal történik. A kommunista hatalmi rendszer bukásától, 1989/1990-től számítva emiatt érzem úgy, mintha errefelé a fák fújnák a szelet. * * * A felvidéki magyarok közösségét 1990 januárja óta tudatosan megosztják, és ez ellen nem tudott elég hatékonyan védekezni. A megosztottságnak ugyan van eszmei oka is, de elsősorban hatalmi technikai okok állnak a hátterében, valamint a különböző társadalmi csoportok képviselőinek társadalmi élményei és rájuk épülő titkosszolgálati beavatkozások. És persze mindehhez még az emberi gyarlóság. 126
