Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Akkor velük, most ellenük?
Számadás - Akkor velük, most ellenük? értelmiségiekkel, akik a marxizmusból vagy a maoizmusból fokozatosan kiábrándulva, a politikai rendszer iránti korábbi hűségüket már feladva, esetleg apáik sztálinista múltjával vagy akár saját közelmúltjukkal szembefordulva, vagy csupán feledve azt, vagy a trockista lelkületűk miatt mindig valami más után vágyva, de az éppen létezőt elutasítva - nyugatosokká váltak. Ezek a művelt emberek, akik egy részének identitászavara kilóra volt mérhető, demokratikus ellenzékké nyilvánították önmagukat. Javasolták, hogy csatlakozzam hozzájuk. Az állampolgárságom szerinti államban, Csehszlovákiában azonban rövidesen ismét kihunyt a csak éppen kigyulladt fény. Prágában letartóztatták a Charta '11 aktivistáit, és elkezdődött a boszorkányüldözés. Első halálos áldozata az ellenzéki gondolkodók elleni hajtóvadászatnak Jan Patocka, keresztény filozófus volt. A cseh és a szlovák művészvilág közismert személyiségeinek közreműködésével, Karel Gott népszerű énekes vezénylete alatt Csehszlovákia-szerte szervezték a Charta-ellenes nyilatkozatokat. Az anti-charta kampányban - bizonyára törvényszerűen - elbukott az akkori felvidéki magyar értelmiségi elit nagy része. Főleg azok az első generációs irodalmár értelmiségiek, akik az 1950-es évek első felében a kommunista párt szekerén bevonultak a benesi presztalinizmus (vagy posztfasizmus) idején megsemmisített magyar szellemi középréteg helyébe. Szinte kivétel nélkül hitet tettek az ellen-charta mellett, holott az eredetit nem is ismerték. Működött az orwelli liftrendszer: ha elfogadod a fentről jövő utasítást, esélyed nyílik a felkapaszkodásra, vagy nem zuhansz még mélyebbre. Akik pedig egy évvel korábban még tőlem észrevétlenül csökkenthető, majd növelhető távolságra foglaltak helyet, hirtelen a hivatalos hatalom velem átellenben lévő kispadjára ültek át. A felvidéki magyar értelmiségi elit eleve gyér volt, s ekkor egy részének ezt a zsigeri megalázkodását Balogh Edgár, 1935-ben Csehszlovákiából Romániába kiutasított sarlós baloldali ifjúsági vezér is ösztönözte, aki akkor éppen Pozsonyban tartózkodott. „így maradtok posszibilisek” - mondta. Némi módosítással nekem is ezt mondta a Stefánia kávéházban: írd alá a chartát elítélő nyilatkozatot, így ismét posszibilissé válhatsz. Ekkor értettem meg, hogy az orwelli világot az abszolutista bigottság és a hűbéresi alárendeltség, a heteronómia élteti, az ügynökök, a kliensek és a karrier-esélyre számítók rendszerére épülő, paternalista manipulációs mechanizmus által. Ez úgy működik, hogy a központban kitalálnak valamit, amit a központi hatalom ereje hitelesít. Az innen kiáramló vélemény vagy utasítás szétfut a csatornákon, és működni kezd. Ehhez párosult a virtuális vagy gerjesztett 63
