Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Temesvárott „Temesvárról” és a kommunizmus bukásáról
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... 1. Azt is tudjuk, hogy a megtámadott kommunista rendszer hatalmi köreiben is zűrzavar uralkodott - nemcsak önmagukon belül, hanem egymás között is. Mindenkivel szemben bizalmatlanok voltak, akár családon belül is. A kommunista tömb államai pedig egymásra árulkodtak Moszkvában. A magyarországi párthatalomban például kialakult az a kényszerképzet, hogy tisztára kell mosnia magát a többi kommunista állam pártvezetésénél a csehszlovákiai „Duray-ügy” miatt - noha semmi köze sem volt hozzá, hacsak nem a „Csoóri-előszó” és a hatalomlélektan okán. Emiatt született meg a „Hajdú János-féle” nyilatkozattétel, hogy úgymond tehermentesítse az akkori hivatalos Magyarországot a „Duray-ügytől”. Kovács Lászlónak, Magyarország 1994 utáni külügyminiszterének elhíresült mondása: „merjünk kicsik lenni”, már Aczél György idején is érvényes volt, még ha nem hangzott is el szó szerint. Azt is tudjuk, hogy 1989-ben a politikai rendszer megváltozására és a hatalom átadására a lengyel és a magyar kommunista hatalmi elit készült fel legjobban, mint ahogyan az ellenzéke is. Csakhogy ennek a felkészültségnek számos buktatója is volt. Egyik oldalon a hatalomátmentés személyi és gazdasági vonatkozásai jelentek meg, a másik oldalon pedig a hatalomszerzésre vonatkozó elképzelések. A keletnémet párthatalom ezzel párhuzamosan a berlini falbontáskor még abban reménykedett, hogy az ott állomásozó szovjet katonai egységek közbelépnek, pedig ez hiú ábránd lett volna már három évvel korábban is. A Szovjetunió helyzete sajátos ebben a számára leáldozó korban. A hatalom megújításának, modernizálásának szándékát 1985-ben megfogalmazták, de Gorbacsov Csernyenko temetésén még nem tudta, hogy számára nem a reformer feladatát határozták meg. Akkor még nem tudhatta, hogy más feladat vár rá: a Szovjetunió hatalmi visszavonulása Oroszországnak leginkább az 1772 előttire emlékeztető határai közé. De azt már akkor is tudhatta, hogy ami a karibi térséget illeti, visszavonulót kell fújni. Fontos emlékeznünk, hogy a Szovjetunió költségvetését 1986-ban az olajár esése fektette kétvállra, mert pár hónap alatt elveszítette - az 1984-es bevételéhez képest - a kőolaj- és földgázkivitelből származó bevételének a felét. Emiatt már nem a reformokkal kellett foglalkoznia, hanem a maradék mentésével. A helyzet hasonlóan alakult ki az akkori Szovjetunióban, mint most, 2014-ben Oroszországban. Ez sem akkor, sem most nem volt a véletlen műve. Ha ugyanis egy ilyen stratégiai nyersanyag világpiaci ára nem a kereslet-kínálat arányán múlik, hanem politikai megfontolással hozott döntésen, akkor mindig felmerül a kérdés: ki a célpont. Éppen az olajárral 58
