Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Ismét kutyaszorítóban
Leltár - Ismét kutyaszorítóban érdekeket, az állam területi egységét, rágalmazzák az országot külföldön, a magyar kormány ötödik hadoszlopa stb. De Magyarországot sem kímélik, ellene a legsúlyosabb vád, hogy Szlovákia részbeni vagy teljes annektálá- sára készülődik, katonailag fenyegeti Szlovákiát stb. A magyarellenes rágalomhadjárat egyik legtipikusabb példáját a Szlovák Katonák Szövetségének szóvivője produkálta. O egy sajtóértekezleten bejelentette, hogy Dél-Szlo- vákiában a magyarok izraeli fegyverekkel szerelkeznek fel. Ebben az egy mondatban csokorba van szedve az ellenségkeresés szinte összes eleme: a magyarellenesség, az állam integritásának veszélyeztetettsége idegen elem által és az antiszemitizmus, hiszen zsidó fegyvereket kapnak a szlovákiai magyarok. Kész a zsidó-magyar szlovákellenes összeesküvés rémképe. A jelenlegi szlovák politika saját gyengeségéről és államszervezői alkalmatlanságáról kívánja elterelni a figyelmet és átirányítani a népharagot azok irányába, akik ellen érzelmileg könnyen fel lehet hangolni a szlovák lakosságot. Bős - politikai kérdés- A szlovákiai magyarság legnagyobb települési tömbjét veszélyezteti a Bősnél épült dunai vízi erőmű. Egyrészt a fizikai veszélyeztetettség időzített bombája van elrejtve az erőmű műtárgyaiban, másrészt a természeti viszonyok folyamatos és megállíthatatlan átalakulása, romlása, valamint a politikai feszültség egyik góca is itt alakult ki. Ez utóbbi főleg azzal kapcsolatos, hogy a Duna Magyarország és Szlovákia közötti határfolyó, és 1992 októberében egyoldalúan, a másik fél hozzájárulása nélkül átterelték Szlovákia felségterületére. A Duna elterelése nemzetközi feszültségforrás. A bősi kérdést a határ két oldalán eltérően ítéli meg a kormányzat és a politika. Az okfejtésben azonban meghatározó szerepet játszik az is, hogy a két országban másként zajlott le a rendszerváltozás. Magyarországon az ellenzékhez tartozó szervezetek közösen léptek fel már 1980-tól kezdve a vízi erőmű építése ellen. Az építkezés leállítására tett erőfeszítések a kommunizmus elleni küzdelem szimbólumává váltak. Szlovákiában pedig éppen fordítva zajlottak az események: az építkezéssel szemben gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem fejtettek ki, és az erőmű fokozatosan a nemzeti büszkeség szimbólumává és egyúttal a nacionalista szlovákság magyarellenessé gének egyik jelképévé vált. Véleményed szerint miért vált a bősi kérdés politikai üggyé, milyen hibát követett el az egyik és milyet a másik fél, s ha még egyáltalán létezhet, akkor mi az elfogadható megoldás? 293
