Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Ismét kutyaszorítóban
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. érdekérvényesülési séma is hagyományosan két nemzet érdekére leszűkítve értelmezte a nemzeti kérdést. Az alkotmányt is a csehek és a szlovákok államának alapdokumentumaként fogalmazta meg, és csakis a két nemzet érdekeinek szempontjából építette fel az államot. A csehszlovák hatalom a két világháború között sem vette tekintetbe, hogy a 13 millióból kb. 4 millió lakos sem a szlovák, sem a cseh nemzethez nem tartozik, és a kommunisták is elhanyagolhatónak vélték, hogy legkevesebb 1 millió állampolgár más nemzetiségű, illetve megközelítőleg 3 milliónak a csehekétől és a szlovákokétól eltérő az identitása. A politikai fordulat első két-három hetében úgy tűnt, mintha a nemzeti kérdés megítélésében is fordulat állt volna be. Hiszen a bársonyosnak nevezett forradalomban - amely valójában nem forradalom volt, hanem, mint említettem, inkább csak hatalomváltás - elmosódni látszottak a hagyományos ellentétek, amelyek hét évtizeden keresztül rongálták Csehszlovákia államiságának alapjait, és váltottak ki félelmet a mindenkori hatalom képviselőiből és az államhatalmi eszközöket birtokló nemzet tagjaiból. A kezdeti eufória lecsengése után azonban kiderült, hogy mindez csak látszat volt, és semmilyen változás sem következett be. A hatalmat átvevő garnitúra kormányalakításának előkészületi fázisában mutatkozott az első ilyen irányú jelzés. A korábbi hatalom kinevezett embere és az új hatalom várományosának kinevezettje - egy kommunista és egy disszidens: Calfa és Havel - az új kormány összetételéről folytatott utolsó tárgyaláson arról döntöttek, hogy az új hatalmi struktúra szövetségi szintjébe nem kerül olyan elem, amely nem szlovák vagy nem cseh. Az új struktúra emberei ugyanis megegyeztek abban, hogy az újonnan felállítandó szövetségi kormányban létre kell hozni egy nemzetiségi minisztériumot. Havel tárgyalóbizottsága a megalakítandó tárca élére engem javasolt. Az utolsó egyeztető tárgyaláson azonban a leköszönő kommunista hatalom képviselője visszautasította egy ilyen miniszteri poszt létesítését, másrészt lehetetlennek tartotta, hogy én, lévén magyar, ezt a minisztériumot vezethessem, ha mégis megalakulna. A Havel vezette tárgyalóbizottság rövid vélemény váltás után letett a javaslatról, és ez azóta szóba sem került. Az együttélés szükségessége- Miért tartottad szükségesnek az Együttélés politikai mozgalom létrehozását, amely alapításától kezdve a nemzeti kisebbségek politikai érdekeinek 280
