Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Időív - Adalékok a kisebbségi politikához
Időív - Adalékok a kisebbségi politikához a közéletben, a munkahelyükön, a különböző hivatalokban. Ennek érdekében pedig a többséggel, a hatalommal kell szembeszállni. A kisebbség anyanyelvének intézményes elnyomását kiváltó fő ok a nyelvi nacionalizmus, melynek jelenségét Bibó István is elemezte. Gyökerei a XIX. századba vezetnek: az egy állam, egy nemzet, egy nyelv elvéhez. Ez az elv pedig a közép- és kelet-európai nemzetek tudatában úgy rögződött, hogy a más nyelvűek az állam létét veszélyeztetik.2 Ezért nemcsak a többségi hatalom intézményeitől nehezedik nyomás a kisebbség nyelvi kultúrájára. A többségi nemzet egyes tagjai is kezdeményezően lépnek föl, önállóan továbbfejlesztik az állam intézkedéseit, ennek hatására a nemzeti kisebbség anyanyelvének roncsaiból összeálló hibrid nyelv csendes mormogássá válik a kisebbség ajkán. A nagyothallóktól megszokott hangos beszéd a kisebbségi félsüketek esetében suttogássá módosul, ismeretlen idegen vagy a többségi nemzethez tartozó ismerős közeledtével a beszélgető kisebbségieknek ajkukra fagy a szó, vagy átváltanak a többség nyelvére. A többségi nemzet nyelvén tanuló gyerekek szüleiket anyanyelvűk elhagyására intik, a családtagok pedig egymás közötti társalgás nyelvét a többség nyelvére váltják át, ha nyilvános vagy hivatalos helyről hívják fel egymást telefonon. A nemzeti kisebbségek tagjait kötelezik, hogy saját nevüket a többségi nemzet nyelvi törvényei szerint írják, s ennek betartására gyakran felhívják figyelmüket a többségi nemzet tagjai, még a nem hivatalos megnyilvánulások alkalmával is. A hivatalokban különös kedvvel ferdítik a többségi nyelv helyesírása szerint a kisebbségi nemzet tagjainak családnevét. Keresztnevet pedig csak a többség nemzeti naptára szerint választhatnak gyermekeiknek a kisebbségi szülők, hacsak nem szereztek be nagy merészséggel más név választását engedélyező hivatalos iratot. Viszont az ilyen engedély elintézését éppen a többség elmarasztaló véleménye miatt általában nem vállalják. Falvaik, városaik és földrajzi helyeik történelmi gyökerű nevét el kell hagyniuk, csak a többségi nemzet által megszabott új elnevezéseket használhatják. S az információs környezetszennyezés a hangszórókon, képernyőkön, az egyre szaporodó közterületi feliratokon keresztül egyre növekvő nyomást gyakorol rájuk - természetesen a többség nyelvén. A kisebbség történelmi városainak központját a hatalmon belüliség jogcímén a többségi nemzet sajátítja ki magának, nagymértékű áttelepítésekkel. Átformálják a városképet, hogy ne is emlékeztessen a kisajátítás előtti múltjára, nem sajnálják a műemlékek pusztulását sem. Az odatelepedett többségi nemzet arculatára alakított város a nemzeti kisebbség által lakott, kevésbé 27
