Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Az első zárszámadás
Leltár — Az első zárszámadás jóváhagyott politika alakítói zömmel kétségbe vonják és elutasítják az állampolgári egyenlőséget és egyenrangúságot. Az ellenzékiség pedig azért, mert csökkenti az állam politikájába való közvetlen beleszólás lehetőségét. Az utóbbi miatt bizonyos dichotómia alakul ki a kisebbségi politika és az állam politikája között. Ez legnyilvánvalóbban az új alkotmányok előkészítése során kerül napirendre. Ebben kulcsszerepet kap majd az, hogy Csehszlovákia föderatív állam maradjon-e, vagy kössön államszerződést egymással a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság, vagy Szlovákia esetleg váljék szuverén állammá. Mindezt fölboríthatja a morváknak a hármas föderációra való törekvése. A másik kérdés az emberi jogok szempontjából lényegesebb: milyen államalkotói elv fog érvényesülni Szlovákiában. A szlovák kereszténydemokraták egyértelműen leszögezték: vállalják a kormánykoalíció felbomlását is az alkotmánnyal kapcsolatos elképzeléseik érvényesítéséért. Bennünket ebben a kijelentésben az nyugtalanít: ha a szlovák nemzetállam elve fog érvényesülni, akkor egyértelműen szembekerülünk a többségi nemzettel. Noha létezhet más megoldás is. Legutóbbi megbeszélésünkön közöltük a KDH vezetőivel: ha kitartanak nemzetállami elképzeléseik mellett, akkor az egyenjogúságot csak úgy látjuk biztosíthatónak, ha minden nemzeti kisebbség államalkotói szubjektummá válik, kollektív jogokat kap. Ellenkező esetben csak a polgári egyenlőségen alapuló alkotmányt fogadhatjuk el. Az országban jelenleg uralkodó viszonyok között a felső szintű politizálásunknak pontosan kijelölhető határai vannak. Ez leginkább a politikai különbségekre építő parlamenti lobbizás tájékán jelölhető ki. Szerencsére belülről lobbizhatunk, mert benn vagyunk a parlamentben. Az országos politikában betöltött helyünk ismeretében a parlamenti és a helyhatósági választásokon elért eredményekre alapozva kell felvázolnunk politizálásunk mezőjét. Továbbra is érvényes, hogy politikánkat három pillérre kell alapoznunk: a helyi politikára, az országos politikára és a külpolitikára. Ez utóbbinak a stratégiáját már megfogalmaztuk indulásunk idején, és azóta sikerült az alapjait is leraknunk. A helyi és az országos belpolitikánknak most elsősorban a mozgalomra és vonzásterének erősítésére kell irányulnia. Ennek érdekében alulról kell építkeznünk. A hazai pályán kell elsősorban megvetnünk a lábunkat. Ez több megközelítéssel érhető el. Az önkormányzati befolyás megszerzése és ennek révén a helyi társadalom szervezésének irányítása. Minden bizonnyal ez a legnehezebb „harci 273
