Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Az első zárszámadás
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. azért, mert a kollektív jogok a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatosan nincsenek általános érvényűén megfogalmazva - tehát a fogalomnak gyakorlatilag semmitmondó a jelentése. A nemzetközi jog és az emberi jogok intézménye csak egyéni jogokat ismer el. A kulturális és felekezeti jogok azonban kollektív jellegűek, mert közösségeket illetnek meg, tehát csoportosan gyakorolhatók. A szlovák kormánypártiak az FMK segítségével a kollektív jogok délibábjával akartak rászedni bennünket: mondjunk le a meglevőről a beválthatatlan lehetőség fejében. Végül állhatatosságunkkal sikerült kikényszeríteni azt, hogy a kisebbségi kérdés maradjon a szövetségi szervek hatáskörében. Még a törvényjavaslat módosító javaslatainak szavazása során azonban - a politikai megállapodás ellenére - cselhez folyamodtak a szlovák „nácik”. A törvényjavaslat egyik parlamenti előadója, Ernest Valko önkényesen úgy alakította át Petr Uhl képviselő módosító javaslatát, hogy az utalja át a kisebbségi kérdést a tagköztársaságok illetékességébe. Uhl képviselő azonban szerencsére idejében észrevette a ferdítést. A szlovák nacionalisták számára azonban ez nem csupán presztízskérdés volt, hanem kulcskérdés is. Néhány nappal az illetékességi törvényjavaslat általános vitája előtt a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom főtitkára úgy nyilatkozott a Csehszlovák Távirati Irodának, hogy „magyarjaink ezután” (tehát az illetékességi törvény sikeres megszavaztatása után) „majd nem járnak panaszkodni Prágába”. A törvény elfogadása után a NYEE parancsait kritikátlanul elfogadó FMK-sok arról igyekeztek meggyőzni a magyar választókat, hogy az Együttélés parlamenti képviselői a Szövetségi Gyűlésben óriási lehetőséget szalasztottak el azzal, hogy, úgymond, elutasították a kollektív jogok illetékességi törvénybe való foglalását - pedig miután kiderült, hogy a kisebbségekért viselendő jogi felelősség a szövetségi szerveknél marad, a kollektív jog fogalmát éppen az ő követelésükre húzták ki a javaslatból. Valóban volt valami óriási ebben a kérdésben: az a butaság, mely némelyekkel elhitette, hogy egy meghatározhatatlan tartalmú fogalom - ez volt a javaslat szerinti kollektív jog fogalma - többet ér, mint egy konkrétan meghatározható kisebbségi jog. A következő nehéz ügyünk az Alapvető Emberi Jogok és Szabadságjogok Alkotmánylevelével kapcsolatos procedúra volt. Ez kezdettől fogva kirakattörvénynek készült. Schwarzenberg gróf, a köztársasági elnöki kancellária vezetője szerint a törvényjavaslat ötlete - éppen a nemzeti kisebbségek jogainak kodifikálására - Havel köztársasági elnöktől származott. Ha ez igaz volt is netán, a későbbiek során teljesen elsikkadt ez a szándék. 264
