Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Az első zárszámadás
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. Az MKDM elnökségétől barátságtalan választ kaptunk erre a kéznyújtásra. Koalíciós készségünkre egy rideg állásfoglalással válaszoltak, amelyben tudomásunkra és a velünk együttműködő kereszténydemokraták tudtára adták: helyi szervezeteik csak központi utasításra köthetnek koalíciót. Eközben az MKDM elnöksége elrendelte helyi csoportjaik újraregisztrálását. Ennek az lett az egyik következménye, hogy az Együttéléssel együttműködő magyar kereszténydemokrata csoportok egy része elvesztette legitimitását. Az MKDM központja nem adta ki nekik a működési engedélyt. A helyzetet tehát nekünk kellett megoldanunk. Esetenként oly módon, hogy fölvettünk jelöltjeink névsorába magyar kereszténydemokratákat is. Ha ezt nem tettük volna meg, sok kitűnő ember nem kerülhetett volna be az önkormányzati testületekbe, és az MKDM az FMK-éhoz hasonló csúfos vereséget szenvedett volna a választásokon. A helyhatósági választásokon azonban nem csupán az MKDM volt a koalíciós partnerünk. A parlamenti választásoktól eltérően, most kormánypártokkal együtt is indultunk. Ez általában ott történt meg, ahol mi voltunk az erősebbek, és a kormánypártoknak csak úgy volt esélyük pozícióhoz jutni az önkormányzatban, ha bennünket választanak partnernek. Sok esetben be- lekényszerítettek bennünket az ilyen koalícióba azzal, hogy szlovák nacionalista tömb jöhet létre, ha nem velük lépünk szövetségre. Az eredmények alapján elmondható, hogy helyi csoportjaink ott döntöttek helyesen, ahol önállóan vagy az MKDM-mel együtt indultak. A többes koalíciókat a helyi kényszerhelyzetek alakították ki. Nem mindenütt mertük fölvenni a képviseletért folyó politikai harcot. Ezen azonban nem lehet csodálkozni. Nem csupán a helyi politikusaink tapasztalatlansága miatt történt ez így, hanem az évtizedeken keresztül beléjük ivódott kisebbségi tudat miatt is. A helyhatósági választásokon ettől függetlenül más politikai magatartás érvényesült, mint a parlamenti választásokon. Ezeken a felelősség elsősorban a jelölőlisták élén szereplő személyekre, valamint a mozgalomra hárult. Ettől egy kissé megijedtünk, és a helyhatósági választásokon ez félelemmé fokozódott. Elsősorban azon haboztunk: merjük-e a saját kezünkbe venni helyi ügyeink irányítását a törvények által adott keretek között. E félelem miatt volt oly nehéz jelölteket találni a helyi önkormányzatokba és még inkább a polgármesteri tisztségbe. Ez az egyik oka annak, hogy csak 105 polgármesterünk van, noha mozgalmunk szervezettsége alapján legalább kétszázat megválasztathattunk volna, és akár ötszázzal több önkormányzati képviselőnk 254
