Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Időív - Adalékok a kisebbségi politikához
_■ Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. igyekszik felvenni a harcot, követelve a demokrácia működési szabályainak betartását. A nemzeti kisebbségek, csakúgy, mint a politikai kisebbségek létének tétje elsősorban az általános társadalmi egyenjogúság. A következetes politikai kisebbségnek - ma divatos szóval: a polgárjogi vagy emberi jogi mozgalomnak - már csak önös érdekből is el kell ismernie, hogy a polgárjogok az emberi jogi normák alapján oszthatatlanok. A politikai kisebbség a hatalom szuverenitásából adódó torzulásokat a népszuverenitás irányából bírálja, de a népet többnyire nacionális egységnek tekinti, egy nemzetként fogja fel. Ez egyáltalán nem is baj akkor, ha a politikai kisebbségek a következetes pluralizmus talaján állnak, mert akkor a nemzet a politikai nemzettel egyenlő a számukra, ez pedig tudvalévőén nemzetiségekre - nyelvi nemzetekre - oszlik. Viszont áthidalhatatlanná szélesednek a nemzetiségek közötti szakadékok, ha a politikai pluralitást mo- nista nemzeteszme övezi, vagy monista nemzeti ideológia támogatja. Persze ebben az esetben a pluralizmus csak hazudott elve a politikai kisebbségnek. A következetes politikai pluralizmusból nemzetiségi pluralizmus fakad, és viszont. A tárgyalás sorrendje nem jelent fontossági sorrendet, mivel a kisebbségek létrejöttében tulajdonképpen nincs elsőség. Csupán a kisebbségek célkitűzéseitől és elvi következetességüktől függ, hogy melyik melyiket gerjeszti életre, illetve attól, hogy a hatalom által gyakorolt nemzeti, politikai vagy vallási elnyomás tűrhetetlenebb-e az adott időben. Mind a politikai, mind a nemzeti, nyelvi és faji, valamint a vallási kisebbségek közös célkitűzése az, hogy fogadja be őket a társadalom, biztosítson benne nekik egyenjogú és meghatározott helyet, hogy tartsa tiszteletben az emberi sokrétűséget, és biztosítsa az ember érvényesülésének egyenlő lehetőségét, a meggyőződés szabad megvallását. Ezért a különféle kisebbségek között folyékony átmenetek alakulhatnak ki, akár a teljes azonosulásig. A kisebbségek közötti ellenségeskedés elveszi a hitelét az egyenjogúsági törekvéseknek. A demokrácia elveinek értelmében kizárhatjuk az olyan kisebbségi törekvések jogosultságát, melyek nem ismerik el egy másik kisebbség jogos törekvéseit, nem tisztelik a másik kisebbség nemzeti alanyiságát. A legtöbb hasonlóság egészen az alapelvek teljes egyezéséig a politikai és a nemzeti kisebbségek között alakulhat ki. A nemzeti kisebbségi kérdés megoldásában ugyanis a politikai torzulások eltávolítása és a politikai elvek tisztázása a legfőbb feladat. Másrészt nem hanyagolható el az a veszély sem, hogy a nemzeti kisebbségek politikai opportunizmusból szembefordulnak 24
