Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Az első zárszámadás
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. jobb esetben a kisebbségeket mellőző politika. Emiatt kristályosodott ki bennem az a meggyőződés, hogy a politikailag pluralista körülmények között a nemzeti kisebbségek politizálásában le kell számolni minden korábbi elképzeléssel. Tehát a jövőben, ha valóban politizálni akarunk és nem csak egyéni karriereket szándékozunk építeni, nem lesz érvényes a hatalom körül ügyeskedők ugrándozása, sem az állandóan fölfelé tekintők kompromisszumkészsége, sem a kormánypártiság, sem a politika és a műkedvelő politikai kultúra határán megjelenő populista magatartás. Keményen és egyértelműen kell majd politizálnunk. Az egypártrendszerben engedélyezett kulturális szervezetek helyett politikai pártot, pártokat, illetve pártszerűen működő politikai szervezeteket kell alakítanunk, hogy képviselhessük a nemzeti kisebbségek érdekeit. Az újságolvasóknak és a visszaemlékezőknek nem árulok el titkot, ha ismét megemlítem: az igények szerint differenciált politikai életet tartom elfogadhatónak. A nemzeti kisebbségek körülményei között pedig a különbségeken fölülemelkedő, összehangolt, szövetségi jellegű politizálás lehet csak hatékony. Ez a megállapítás nem csupán a legnépesebb kisebbségre - a magyarra - vonatkozik, hanem az összes többire is. És nem csupán az egy kisebbségen belüli összefogásra gondolok, hanem a különböző kisebbségek közötti politikai szövetséget is értem ezen. A szövetségi kormány épületében szerzett benyomásaimat csak erősítette a tanácsterem előszobájában tett rövid bejelentés, hogy sem a személyem (elsősorban magyar voltom miatt), sem a nemzetiségi minisztérium megalakítása nem kívánatos, még az új hatalmi konstellációban sem. Ezután nem maradt más hátra, mint hogy közöljem mindezt másokkal is. Elsőként a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) vezetőivel. Azért tájékoztattam őket elsőként, mert közöttük volt azok egy része, akiket az illegális ellenzéki időből bizalmasan ismertem. De azért is, mert abban az időben az FMK volt az egyetlen kisebbségi politikai szerveződés, amely az önálló politikai szervezetté való átalakulást azonnal vállalhatta volna, meggyorsítva ezzel a kisebbségek autonóm politikai fejlődését. Majd elmondtam ugyanezt néhány, 1968 után félreállított csehszlovákiai magyar politikusnak is. Végül a legitimitás szempontjából - sztálinista struktúrája ellenére - leghitelesebb testületnek, a CSEMADOK Központi Bizottsága Elnökségének adtam elő mindezt. Ez utóbbi 1990 januárjának első napjaiban történt, négy héttel a kormányalakítás után. Ekkor még azt hittem, hogy csupán a magyar kisebbség politikai életét kell gyorsan megszerveznünk. A gyorsaságot tartottam a legfontosabbnak. 242
