Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel?
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... Tanácsot, hogy követelje ki a Szövetségi Gyűléstől az újabb névváltoztatást, tehát az ország nevéről szóló friss törvény megváltoztatását is. Erre végül április közepén került sor. így született meg a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnevezés, eközben az ország politikailag kritikus állapotba jutott. A legszélsőségesebbek csupán az utcáról befolyásolhatták a parlamentet, politikailag szalonképesebb nemzettestvéreik azonban a honatyák körében foglaltak helyet. Ezt nem csupán a már említett választási törvény igazolta, hanem a magyar képviselők által előterjesztett javaslatok elleni kollektív felállás is. Tehát nemcsak az a fenyegető levél, amelyet Vitéz Erika kapott képviselőtársaitól a választási törvénnyel szembeni kifogásai miatt (melyeket egyik felszólalásában mondott el), hanem az oktatásügyi témában kialakult vita is. Ebben a kérdésben két törvényjavaslat vitája alapján kell levonni a tanulságot. Az egyik a magyar egyetem alapítására benyújtott törvénytervezet volt. Az előterjesztők (Sidó Zoltán, Popély Gyula, Duray Miklós) javaslata szerint ez csonka egyetem lett volna, elsősorban pedagógusok, hitoktatók és református lelkészek képzésére, illetve olyan ágazatok oktatására szakosodott volna, amelyek fontosak a nemzeti kisebbség identitásának megőrzése, esetleg gazdasági tevékenységének szervezése és közigazgatási funkciók betöltése érdekében. A parlamenti szakbizottságokban különböző, mondvacsinált okokból többször levették a napirendről a javaslatot. A késleltetés, illetve a javaslat végleges visszavonatásának okát a pozsonyi egyetem rektora - Miroslav Kusy egyetemi tanár - mondta ki: egy magyar felsőoktatási intézmény a magyar szeparatizmus gócává válna, ezért megalakítása politikailag hibás lépés lenne. Ebben a véleményben az volt a legmegdöbbentőbb, hogy Kusy profesz- szor, bár a korábbi rendszerben - nonkonformista álláspontja miatt - politikailag üldözték és vizsgálati fogságban is tartották, ebben a kérdésben mégis ugyan a szerint az ellenségkeresési séma szerint gondolkodott, mint a bukott rendszer politikusai. A másik jellemző eset a közoktatási törvény módosítása során történt. Két magyar képviselő - egyebek között - azt javasolta, alapelvként fogadja el a parlament, hogy az oktatás nyelve az általános és a középiskolákban legyen a tanulók anyanyelve, azaz a cseh, szlovák, magyar, német, lengyel, rutén és az ukrán nyelv. Tehát azok a nemzeti nyelvek, amelyek nemzetének, illetve nemzeti kisebbségének Csehszlovákia területén való létét elismeri az ország alkotmánya is. A képviselők - nyolc kivételével - elutasították ezt a 226
