Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel?
Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel? hogy egy ilyen miniszteri szék megteremtéséhez módosítani kellene az alkotmányt. Ez alapos kifogás volt, mert az államszövetségről szóló, 1968-ban kiadott 143-as alkotmánytörvény tartalmazta a minisztériumok jegyzékét, és ebből valóban hiányzott ez a miniszteri tárca. Csakhogy ezt a hiányt meg lehetett volna szüntetni a parlament soron következő ülésén egy egymondatos alkotmánymódosítással. Addig a funkció betöltésére javasolt személy tárca és megbízatás nélküli minisztere lehetett volna az új kormánynak. Ilyen megoldást a későbbiekben Calfa is többször alkalmazott. A miniszterelnök-várományos politikai kifogásai azonban sokkal figyelemreméltóbbak voltak az alkotmányjogiaknál, mert lehetett belőlük következtetni arra a folytonosságra, amely a nemzetiségi kérdésben volt kialakulóban a régi és az új hatalom között. Calfa először a nemzeti érzelem húrjait pengette meg, amikor arra célzott: hogyan nézne ki a csehszlovák szövetségi kormány, ha helyet kapna benne egy magyar is - az elmúlt hetvenkét év leforgása alatt ez ugyanis először történt volna meg. Majd a racionalizmus húrjain kezdett játszani: ha bevennének egy kisebbségit a kormányba, jelentkezne a többi is, további bársonyszékeket követelve. Végül politikusi érveléssel lépett elő: az ország közvéleménye nincs felkészülve a nemzetiségi kérdés olyan megoldási módjának elfogadására, amilyet a nemzetiségi minisztérium megalakítása jelentene. Ez utóbbi kifogás csaknem szóról szóra megegyezett Gustáv Husák szavaival, amelyekkel 1968-ban a szovjet invázió után - a helyzetre való tekintettel - igyekezett leszerelni a magyar kisebbség politikusait. Calfa is a helyzet összetettségére hivatkozott, de volt egy javaslata is arra az időre, amikor a helyzet már kevésbé lesz bonyolult: a későbbiekben alakuljon nemzetiségi kormánybizottság. A kormányalakító „forradalmi erők” lényeges ellenvetés nélkül fogadták el ezt a mentőötletet. Ezzel a nemzetiségi minisztérium kérdése általános megnyugvás közepette lekerült a napirendről, s ez további, a „nemzeti közmegegyezés” felé megtett lépést jelentett. A nemzetiségi kormánybizottság megalakítása februárban vált időszerűvé. Elkészült a működési szabályzata, de ténylegesen nem történt semmi. Az államszövetségi alkotmánytörvény értelmében ugyanis minden szövetségi intézmény megalakításához és az alkotmánytörvények megfogalmazásához ki kell kérni a két tagköztársaság kormányának és nemzeti tanácsának (parlamentjének) véleményét, illetve hozzájárulását. A Milan Cic által vezetett szlovák kormány - amint azt sejteni lehetett - nem adta beleegyezését. Véleménye az volt, hogy a nemzetiségi kérdést teljesen ki kell vonni a szövetségi 213
