Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Elő történelem: a mikrofonnál és a kamera előtt Duray Miklós
Leltár — Élő történelem... 1991-ben a prágai szövetségi gyűlésben elfogadjuk az átvilágítási törvényt, és kizárjuk a hatalomból a párt-nómenklatúrát meg a munkásőrséget. Csehországban gyakorlatilag a mai napig (2002-ig) létező valóság, hogy ezeket sikerült kinyomni, kiszorítani a hatalomból. Szlovákiában azonban a magyarországihoz hasonlóan alakultak a körülmények, a korábbi hatalommal együttműködők nagy része beépült az új hatalmi szerkezetbe, ennek az oka éppen az volt, hogy a husáki konszolidáció haszonélvezői elsősorban a szlovákiai együttműködők voltak, rájuk a szlovák hatalomnak a rendszerváltás után is szüksége volt, hiszen csak velük tudta létrehozni a független Szlovákiát. Ezért hiába kényszerítettük ki a rendszerváltás előtti nómenklatúrát a hatalomból kirekesztő törvényt, egy rövid időszak kivételével ezt Szlovákiában nem működtették. 1993 után már nem is lehetett működtetni, mert nem voltak meg a megfelelő eszközök. Jogilag ugyan még lehetett rá hivatkozni, de végrehajtani már nem... Tehát, hogyha még egyszer visszaidézzük az 1968-as viszonyokat, utólag egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy ’68 halálra volt ítélve, és ennek következtében a forgatókönyvek is másként íródtak, mint Magyarországon, csak Szlovákiában működött az összekacsintás. Arról nem is beszélve, hogy az 1956-os eseményeknek világpolitikai jelentőségük volt, az 1968-as csehszlovákiaiaknak már korántsem annyira. 1956-ban indult meg a nemzetközi kommunizmus szétbomlása, 1968 ilyet nem eredményezett, és a folyamatot fel sem gyorsította. Megteremtette azonban az 1989/90-es rendszerváltás alapját, hiszen a változás első hullámát az 1968- asok vezényelték. Ez részben érvényes a felvidéki magyar politikai közélet kialakulására is, hiszen az Együttélés elsősorban azokra épült, akik 1968-ban a Magyar Ifjúsági Szövetség megszervezői voltak.- Egyes háttérinformációk, visszaemlékezések szerint, amelyeket nyilvánosan még most nem nagyon mernek felvállalni, nos, bizonyos magyarországi pártvezetők az '56-os forgatókönyvet, tehát a véres leszámolást javasolták. Ezt viszont állítólag maga Gustáv Husák akadályozta meg, mondván, ilyen itt nem vezet eredményre...- Ezt nem tartom lehetetlennek, de nem igazán jellemző az akkori kádári csúcsvezetésre, hogy ilyet javasoltak volna. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne akadhatott volna olyan magyar pártpolitikus, akinek ilyen eszeveszett elképzelése volt. Ám nem lett volna igazán jellemző a csehszlovákiai viszonyokra, hogy ezt végre lehet hajtani így, ugyanis Csehszlovákiában a kommunista hatalom sokkal közelebb állt a nemzeti érdekekhez, mint 203
