Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Elő történelem: a mikrofonnál és a kamera előtt Duray Miklós
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I.- A fogadtatás különböző volt, olyannyira, hogy voltak, akik pfujoltak, de voltak, akik úgy érezték, hogy felszabadítóként jönnek a magyarok. Tehát ezt a kérdést nem lehet egyértelműen így vagy úgy jellemezni. Mindez sok mindentől függött, például attól, ki hogyan szemlélte a ’68-as folyamatokat. Szeptemberben, alig egy hónappal a Varsói Szerződés csapatainak bevonulása után jártam Rimaszombatban a Csemadok járási gyűlésén, és elképedve tapasztaltam, hogy a jelenlévő személyek milyen véleményt alkotnak augusztus 21-éről. A résztvevők jelentős része, lehet, hogy több mint a fele ujjongott, hogy bevonultak a csapatok Csehszlovákiába. Tény az, hogy ennek a véleménynek volt egy reális háttere, mégpedig olyan értelemben, hogy azért ujjongtak, mert mint magyarok, rettentően féltek a feléledő szlovák nacionalizmustól. Úgy ítélték meg a helyzetet, hogy a szovjet bevonulás, tehát a „baráti” vagy „testvéri” országok csapatainak bevonulása ennek gátat szab, és majd megmentik a magyarokat a szlovák nacionalistáktól. Ugye ez a kisember kisszerű látásmódja volt, mert a szlovák nacionalizmustól a szovjet csapatok sem tudták megmenteni a magyarokat, hiszen a szlovák nacionalisták akkor ismét internacionalista és kommunista bőrbe öltözve álltak a normalizáció élére. Gustáv Husák is egy ilyen szlovák nacionalista volt, kommunista bőrben még megátalkodottabb, mint ha anélkül lett volna. A bevonulás azonban egyértelműen azt jelentette, hogy minden demokratizálási lehetőségnek vége szakad. A Gömöri-hegyek lábától szemlélve az akkori eseményeket, nem tudták felmérni, hogy mi miért történik, és minek mi a következménye. Ezt most visszamenőlegesen így ítélem meg, akkor viszont rettentően rosszul éreztem magamat abban a társaságban, ezért szinte menekültem onnan. Nem túlzás azt állítani, hogy valósággal hányingerem volt mindettől. Tehát ez is mutatja, hogy igencsak különbözőképpen ítélték meg a felvidéki magyarok az augusztus 21-ei eseményeket. És ez nemcsak magára a bevonulásra vonatkozik, hanem a magyar részvételre is.- Esetleg az 1938-as forgatókönyv is felmerült egyes személyekben?- Voltak ilyenek, sőt az Új Szóban meg is jelent egy írás egy költőtől, Bábi Tibortól, aki azt fejtegette, hogy majd a csehszlovákokat megbüntetik a szovjetek azért, mert szembeszegültek a kommunizmussal, és a büntetés az lesz, hogy a déli országrészt visszaadják Magyarországnak, körülbelül az 1938-as határoknak megfelelően. Tehát akadtak, akik egészen eddig eljutottak. Hozzá kell tenni, hogy nagyon érdekesen ötvöződött az akkori szlovákiai magyar értelmiségiek, főleg az ’50-es években színre lépett irodalmárok
