Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről a csehszlovákiai magyar kisebbség nyilvánosságának
Leltár — Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről... A főiskolai és egyetemi továbbtanulás terén a magyar kisebbség legszembetűnőbb diszkriminálása a külföldi, főleg a magyarországi tanulmányok korlátozásában nyilvánul meg. Mind ez ideig ugyanis főleg a Selmecbánya központi, szlovák oktatási nyelvű gimnáziumban érettségizettek jelentkezhettek külföldi továbbtanulásra. Kivételt csak megfelelő személyes összeköttetéssel lehetett elintézni. így csak a hivatalos ügyintézés megkerülésével és kellő protekcióval lehetett fölkerülni a külföldi ösztöndíjasok névsorába. A Magyarországon végzett diplomások zöme azonban visszatérése után csak rendkívüli nehézségek árán jut szakvégzettségének megfelelő álláshoz, és sokuk állandóan a politikai rendőrség megfigyelése alatt áll. Több intézkedés utal arra, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbséget le akarják választani az összmagyar kultúráról. Ilyen például a csökkenő folyóirat-behozatal Magyarországról, a magyarországi folyóiratok megrendel- hetőségének korlátozása, a magyar könyvbehozatal fokozatos csökkentése és a választék radikális szűkítése, magyar filmek korlátozott forgalmazása, magyarországi pop-zene együttesek meghívásának tilalma, a csehszlovákmagyar államközi kulturális kapcsolatok radikális korlátozása stb. Ez a tendencia már a két világháború közötti Csehszlovákiában is érvényesült. Akkor a demokrácia csalétkével próbálták elidegeníteni a magyar kisebbséget az anyaországtól. Ez azonban annak ellenére sem sikerült, hogy Csehszlovákia sok olyan vonzó értékkel rendelkezett, amellyel az akkori Magyarország nem. Pl. a demokratikusabb viszonyokkal, vagy az előnyösebb gazdasági körülményekkel. Most azonban megfordult a helyzet. A nemzeti szempontokat leszámítva a szlovákok és a csehek felé is nagyobb vonzóerővel hat ma Magyarország, mint bármikor azelőtt. Ezért ma a csehszlovák hivatalos hatalom részéről olyan taktika kerekedett felül, amely ugyan nem a nemzetiségi politikából indul ki, de mindenkinél érzékenyebben érinti az ország magyar kisebbségét. Ez a taktika Csehszlovákia bel- és gazdaságpolitikai állapotából ered. Magyarországot csehszlovák részről ugyanis szélsőséges bírálatok érik, és azt a nézetet igyekeznek meghonosítani, hogy Magyarország letért a szocializmus útjáról. Az SZLKP KB titkárságának osztályvezetője - Rudolf Jurík - például úgy nyilatkozott a CSEMADOK funkcionáriusainak iskolázásán 1981 őszén, hogy Magyarországon nagyobb veszélyben forog a szocializmus ügye, mint Lengyelországban. Ennek a kijelentésnek a hangsúlyát az 1981. december 13-án Lengyelországban kihirdetett szükségállapot adja meg. Elmarasztaló bírálatok érik a magyarországi liberálisabb kultúrpolitikát is, amely miatt az SZSZK Kulturális Minisztériumából nyomatékosan adták 183