Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről a csehszlovákiai magyar kisebbség nyilvánosságának
Leltár - Jelentés a magyar kisebbség helyzetéről... értéket termel, mint a dunaszerdahelyi vagy a komáromi járás. Ezzel szemben az ipari termelésben a magyar jellegű járások többszörösen elmaradnak. A 3-4%-os részvételük a kerület ipari termelésében 3-4-szeres lemaradást jelent. Ez is nagyméretű dotációs és beruházási különbségeket sejtet az északi szlovák járások javára. Nem csupán a magyar kisebbség, hanem a déli területek egészének diszkriminációs megkülönböztetését jelenti a mezőgazdasági felvásárlási árak területi különbözősége. A kedvezőbb feltételekre hivatkozva Dél-Szlo- vákiában alacsonyabbak a felvásárlási árak, mint Szlovákia egyéb területén, amely a mezőgazdaság központilag irányított és alapvetően helytelenül alkalmazott dotációs politikájának részét képezi. De mivel Dél-Szlovákiában a földművesek többsége magyar, emiatt a dotációs politikának is nemzetiségi vetülete van. Viszont a munkaalkalmak hiánya miatt ingázni kényszerülő dél-szlovákiaiak - és ezek az ipari munkahelyek területi elosztása alapján szintén zömmel magyarok - a kenyérkeresés mostoha körülményei miatt nem részesülnek állami támogatásban. A mezőgazdaság gépesítésében is jelentős eltérések mutatkoznak. A déli, magyar jellegű járások mezőgazdasági üzemeinek túlnyomó többségében elégtelen a gépi ellátottság, emiatt gyakorta éjszakai műszakokban kell dolgozni a földeken. Itt az egy hektárra jutó traktoregység csupán 50%-a a szlovák vidékek mezőgazdasági üzemeihez képest. A felsorolt tények alapján már jobban érthető, hogy a gabonatermelés az országban csak 17%-kal növekedett az 1936-os szinthez képest, a hústermelés, amelynek központjai főleg a magyar etnikum területén kívül esnek, azonban 77%-kal növekedett ugyanazon idő alatt. A közeljövőben valószínűleg két tényező fogja jelentősen befolyásolni a csehszlovákiai magyarok gazdasági helyzetét. A nagyméretű területfejlesztési beruházások radikális csökkenése - annak ellenére, hogy visszatérnek a több emberi munkát igénylő módszerekhez - munkaerőt fog felszabadítani az építőiparban, ahol kb. 50 ezerre tehető a magyar munkások létszáma. Az ipari termelés szükségszerű modernizálása és a várható termékváltás miatt bekövetkező változások szintén törvényszerűen a szakmával nem rendelkező munkások létszámának csökkenéséhez vezetnek majd. Az átrendeződés az ipari segédmunkásokat és betanított munkásokat fogja érinteni szociális szempontból, így a magyar ipari munkásság zömét. Ezek egy része majd arra kényszerül, hogy ismét a mezőgazdaságban keressen megélhetést, és ez tovább fogja növelni a csehszlovákiai magyarok szociális és társadalmi 177
