Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Kutyaszorító
Leltár - Kutyaszorító és kulturális minisztériumban, a kormány hivatalában. Végül meghirdették, hogy Szlovákia területén mind a politikai, mind az államhatalmi szervek döntéseit előzőleg a Matica vezetőségében kell megtárgyalni, s csak az ottani jóváhagyás után lehet érvényesíteni, valamint minden Matica-tag köteles alárendelni magát a szervezet döntéseinek. A miniszterek és a vezető pártfunkcionáriusok zöme pedig már tagja volt a Maticának. Majd kiagyalták a kollektív tagság intézményét, annak értelmében a Matica tagjai lehettek közösségek, tömegszervezetek is. Ezzel a Matica tulajdonképpen átvette Szlovákiában az ideológiai és politikai vezető szerepet, és a Nemzeti Front hatáskörével ruházta fel magát. Innen hirdették meg a ’68 augusztusa utáni konszolidáció politikai koncepcióját is, melyet - hallgatólagosan - magáévá tett Husák is, noha Husák - színleg - nem értett egyet a Matica slovenská látványos túlzásaival. A Matica a programjával - egy nyíltan nacionalista programmal - maga mellé állította Szlovákia Kommunista Pártjának vezető tisztségviselőit, valamint a katolikus és az evangélikus egyház klerikális-nacionalista szárnyát. A Matica programjában meghirdetett intenzív szlovákosítási elvek Szlovákia nemzetiségek nélküli - a magyarok és a csehek elleni - egységesítését célozták. Ez a nacionalista program egyre feszültebbé tette ’68 és ’69 légkörét, és ez hovatovább egy ulsterihez hasonló konfliktus veszélyével fenyegetett. Hogy mégsem fajult el addig a helyzet, az a centralizáció politikai következménye. A központi hatalom taktikája ellenkezett a Matica taktikájával. Ugyanazokat a stratégiai célokat követte, de más módszerekkel akarta valóra váltani őket. így a konszolidációs politika, bár nem valósította meg a Matica meghirdetett céljait, de elfogadta őket, s igyekezett érvényesíteni is. Ez magyarázza azt, hogy a Matica keretében kifejtett szélsőséges nézetek következmények nélkül maradtak, a magyarellenes uszításért nem járt büntetés, csupán a szovjetelle- nességet minősítették nacionalizmusnak a konszolidáció időszakában. Sajnos a CSEMADOK is vett át valamennyit a Matica primitívségéből. Az 1969-es országos közgyűlésen jóváhagyott szervezeti szabályzat szintén tartalmazta a kollektív tagság intézményét, és ez ellen csupán én léptem fel, még a statútum szerkesztése idején. Ezt a Matica által meghirdetett elvet a nemzeti totalitarizmus megnyilvánulásának tartottam, mert egy individuális elhatározást az egyén beleegyezése nélkül kollektív akarattá változtat, s ezzel az egyént csoportos manipuláció áldozatává teszi. Ez ellen nem lehetett hasonló fegyverrel harcolni, ezt csak alapjaitól kiindulva lehetett volna támadni és elvetni. 149
