Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Kutyaszorító
Leltár - Kutyaszorító szervezet alapítására szóló, általunk megvitatott javaslatot. Más választása úgysem volt, mert ha minden a terv szerint halad, akkor nem a régi kenyéradóihoz kellett volna hűnek maradnia, hanem inkább hozzánk igazodnia. A konferencia határozata értelmében megalakítottuk a Magyar Ifjúsági Szövetség - MISZ - előkészítő bizottságát. Ennek akkor nem én lettem a vezetője, de ez, azt hiszem, túlzott szerénység volt a részemről, ugyanis kissé csökkent az ügyintézés radikalizmusa. Az önálló szervezet óhajának kinyilvánításában formai kompromisz- szumot kötöttünk a még fennálló, de már átalakuló - felbomlófélben levő - ifjúsági szervezettel. Ennek egyik oka az volt, hogy a régi szervezet akkor hajlandó volt anyagilag támogatni bennünket - nyilván azért, mert hirtelen fontossá vált a demokratizmus bizonyítása. A másik ok pedig az, hogy az önálló szervezkedésben semmiképpen sem akartunk elszakadni az ország ifjúságának többi csoportjától. Nem valami külön nemzetiségi ellenzéket akartunk alakítani, hanem a nemzetiségi ifjúság érdekvédelmét akartuk biztosítani, karöltve a többi fiatallal. Később kiderült, hogy mennyire hiú ábránd volt ez is. A magyar ifjúság országos konferenciájának másik programpontja az általános demokratizálódáshoz kapcsolódott. Megpróbáltunk hatást gyakorolni a magyar kisebbségi társadalom demokratizálódására és megtisztulására. Én mondtam a programbeszédet, és kísérletet tettem a magyar kisebbség társadalmi helyzetének elemzésére. Elsőrendű problémaként a magyar kisebbség érdekei és hivatalos képviselőinek hatalom iránti szolgalelkűsége közötti ellentétet jelöltem meg, mely a csehszlovákiai magyarság teljes társadalmi és politikai kiközösítéséhez vezetett. Másodsorban a választott szervek és testületek magyar tagjainak intellektuális és politikai felkészültségéről beszéltem. Ez az állapot annak a bürokratikus intézkedésnek következtében jött létre, hogy a hivatalos képviseleti szerkezetek alacsonyabb műveltségi rétegeit a magyarok soraiból válogatták ki, s így hozták statisztikai egyensúlyba a választmányok szociális összetételét. Egy fejőnő vagy egy traktorvezető, még ha a legjobb szándékú magyar ember, akkor sem tud versenyre kelni például egy szlovák egyetemi tanár vitakészségével. A harmadik problémakörbe a funkció és a funkcionárius összenövését soroltam. A funkcionáriusnak funkciója hamis önbizalmat ad, ezért azt képzeli, hogy ő pótolhatatlan, és mindenki más rosszabb lenne nála: vagy nem értene a feladat elvégzéséhez, vagy még szervilisebb lenne, mint ő. Ez általános jelensége volt a szovjet típusú rendszernek. Akár nemzeti szempontú együttműködést is ki 125
