Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Kutyaszorító
_ Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. a munkaelnökség természetesen nem bocsátotta szavazásra. Ezzel mindjárt feszültté vált a hangulat, de ezt egyelőre csak mi, a klubosok észleltük, és a konferencia munkaelnöksége. A főbeszámoló elhangzása után azonmód hárman jelentkeztünk felszólalásra a klubosok közül. Véget ért a konferencia első napja, sőt a második nap is a vége felé tartott, a záróaktus közeledett, de minket még addig nem szólítottak. Ekkor megbíztuk az egyik dús keblű klubos lányt - kire az ülésszak elnöke igencsak lelkesen tekintgetett -, hogy győzze meg az ülésvezetőt, engedjék felszólalni a klubok képviselőit. Végül szót kapott komáromi küldöttünk. Őt pedig azzal bíztuk meg, hogy szavaztassa meg a plénummal az én hozzászólásomat. Sajnos a klubtárs lámpalázas izgalmában elfelejtkezett minderről. Mikor az ülésszak elnöklője végre befejezettnek nyilvánította volna a vitát, felálltam a széksorok között, és követeltem felszólalásom engedélyezését. Természetesen a plénum zöme a javamra szavazott, csak az öreg kommunisták közül álltak fel néhányan, és felháborodva tiltakoztak az ilyen módszer ellen. A konferencia küldöttei pedig, úgy látszik, örültek a váratlanul jött cirkusznak, noha már áramlott a levegőben a sikeres konferenciát koronázó, frissen sült bécsi szeletek vasárnapot idéző, ínycsiklandó szaga. Tíz plusz három percre tervezett beszédem csaknem fél óráig tartott, mert a hallgatóság tizenhatszor tapsolt közbe. A meghirdetett elvek és a valóság közötti ellentétekkel foglalkoztam, a CSEMADOK küldetésének tisztázatlanságával és szervezeti züllöttségével, lévén a szervezet a hivatalos politika transzmissziós eleme, és nem a csehszlovákiai magyarok képviselője. Bíráltam mind a politikai, mind a kulturális munka színvonalát, szorgalmaztam az ifjúsági klubok határozati elismerését - ez sikerült is. A jövő feladatai közül első helyen az emberi egyéniség tiszteletben tartását említettem, és azt, hogy növelni kell az értelmiségnek a CSEMADOK szervezésében és programjában való részvételét. Beszédem végeztével, kipirult arccal levonultam a szószékről. A CSEMADOK KB titkárságának pártszervezeti titkára, a klubmozgalom legkövetkezetesebb ellenzője is elismerte beszédem hatását. A hatás nem volt véletlen, mert napok óta készültem erre az alkalomra. Beszédemet tükör előtt gyakoroltam, órával a kezemben. Azt is tudtam, hogy melyik szó után kell lélegeznem, és előre tudtam, hogy mikor fognak közbetapsolni. Az is igaz, hogy jól időzítettük a felszólalást, mert a közhangulat már érett volt a befogadására. Nagy volt a felfordulás. Mégis beválasztottak a CSEMADOK Központi Bizottságába. Rossz taktika lett volna, ha kihúznak a jelöltlistáról a 122