Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)

Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei

Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei jelenti, hogy a pártok politikája nem tartalmazhat nemzetpolitikai célokat, de a nemzetpolitika nem ágyazódhat be a pártpolitikai tantételekbe, dokt­rínákba, főleg nem pártpolitikai érdekcélokba, hiszen azok elsősorban ha­talomszerzésre használandók. A nemzetpolitika és a hatalmi politika között áthidalhatatlan szakadék tátong - még ha ezt sok politikus nem is veszi észre, vagy tudatosan áthidalja a kettő közötti elvi különbséget. A pártpolitikákban a nemzetpolitikai vonatkozásokat célként, politikai párbeszédre alkalmas szövegösszefüggésben és tartalmi beágyazódásban kell megfogalmazni. A kinyilatkoztatás lehetetlenné teszi a párbeszédet. Nemzetpolitikát csak a politikai pártok közötti egyeztetéssel, a kompromisz- szumokra, tehát az együtthaladásra való törekvéssel kell megfogalmazni. Az erre irányuló szándék nélkül nincs esély a nemzetpolitika megvalósítására. Vagy pedig a kormány által képviselt nemzetpolitika pártpolitikává süllyed. Pártpolitikai cél tehát csak a nemzetpolitikai konszenzus kialakítására való törekvés lehet. Sőt, ez az egyetlen ajánlatos és elvárt pártpolitikai cél a nem­zetpolitikában. A nemzetpolitika minden politikafajtától különbözik. Nem lehet egyen­lőségjelet tenni a nemzetpolitika és az állampolitika vagy az országpoliti­ka közé. A különböző politikafajtákat ugyan a 18. század óta, elsősorban a felvilágosult abszolutizmus korától folyamatosan összemossák, de láthatjuk, hová vezetett ez a 20. században. A nemzetállam eszméje és az államnemzet kialakítására való törekvés alapozta meg a fasizmust és a nácizmust. Ezt a folyamatot erősítette fel az első világháborút lezáró békeszerződések rend­szere. Mondhatnánk: a nyugati demokráciának és az államnemzetnek édes, de elfattyult gyermeke a fasizmus és a nácizmus. A magyar politikában 1920 óta teljességgel nyilvánvaló, hogy a nem­zetpolitikának egészen sajátos helyzete van. Ez akkor is így van, ha akkor ez még nem volt köztudomású, és talán később sem. Az 1918-1920-as ál­lamfordulat azonban nem csak arra mutatott rá, hogy a nemzetpolitika és az állampolitika egybemosása hamis azonosságra épült (és nem csak ma­gyar vonatkozásban), és veszélyes is. Ekkor derült ki, hogy a nemzetpolitika alapvető elemeit a pártpolitikák, a mindenkori kormánypolitika, az állam­politika és az országpolitika összessége teremtheti meg. Pontosabban: ezek egyes részeiből kell összeállnia a politikai erők közötti egyeztetés és egyet­értés alapján a nemzetpolitikának. Minden kormánypolitika, amely csak a kormányzati erők politikai és eszmei meggyőződése vagy hatalmi technikai érdekei szerint fogalmazza meg a nemzetpolitikát, elhibázott. Nem tartalmi 103

Next

/
Thumbnails
Contents