Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei
Számadás - Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei Egy lehetséges nemzetpolitikai program alapelvei (Eszmefuttatás - Duray Miklós honlapja www.duray.sk, 2012) A kommunista hatalmi rendszer bukásához kapcsolódó történelmi események időrendi táblázatában már most, huszonegy-két év után is jelennek meg egyszerűsítő megállapítások, amelyek akár egyezményes megállapodást is jelenthetnek a későbbi jövőben. Röviden annyi, hogy 1989 novemberében-decemberében megbukott a kommunista hatalmi rendszer. Lengyelországban már az év közepén a Soli- darnosc emberei vették át az ország ügyeinek ellenőrzését, és ezzel egy időben Magyarországon újratemették az ’56-os forradalom mártírjait, majd október 23-án kikiáltották a (harmadik) köztársaságot. Az NDK-ban november 9-én bontani kezdték a diktatúra 1961. augusztus 13. óta fennálló jelképét, a berlini falat, és elküldték a csudába Honeckert. Csehszlovákiában december elején leváltották Milos Jakest (akinek neve magyarul latrinát jelent), majd Gustáv Husákot (a gúnárt), és hivatalba lépett az első rendszerváltó kormány. A hónap vége felé Romániában a nép jókora részének gyönyörűségére kivégezték a Ceauşescu-hâzaspârt stb., és a bukott politikai rendszer helyét állítólag a demokrácia váltotta fel. Az eseményeket összefoglaló végső vagy utólagos megállapítás a történtekhez képest annyiban igaz, hogy az egypártrendszert többpárti váltotta fel, és az, mondjuk, száz százalékkal demokratikusabb, mint az egypárti diktatúra. E megállapítás igazsága a demokrácia tartalmára nézve azonban vitatható. Egyebek között azért is, mert a demokrácia nem csupán intézményeknek és a többpártiságnak, hanem elveknek és a velük összefüggő gondolkodásnak is rendszere. A többpártrendszer is lehet olyan diktatúra - a többség diktatúrája -, amelyben négyévenként egy napig létezik demokrácia, amikor megválasztják a következő négy év diktátorait. Viszont a rendszerváltoztató fordulatot egyértelműen demokratikusnak nevezni azért is vitatható, mert a kommunizmus bukását egy olyan kelet-nyugati paktum tette lehetővé, amelynek értelmében ennek a több mint negyven évig tartó, a nácizmussal mérhető kelet-európai hatalmi-politikai rendszernek a bűneit senki sem fogja firtatni és elkövetőit senki sem fogja felelősségre vonni. Ahol azonban ilyen háttéralku létezik, ott nem demokratikus váltás történt, hanem hatalomváltás. Ez pedig lényegében véve azt jelenti, hogy megszűnt az 1945 februárjában, Jaltában 99
