Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái A törvényesen megválasztott Országgyűlés jogosult az alkotmány elfogadására. A Központi Bizottság támogatja, hogy az új alkotmányt - a parlament jóváhagyása után - népszavazás erősítse meg.65 Szögezzük le ismét az MSZMP Központi Bizottságának álláspontját: az alkotmányozás céljára létrehozandó speciális szerv (alkotmányozó kamara) helyett „mindössze” egy egyeztető, konzultációs fórum létrehozását támogatja, amelynek tényleges feladatát abban látja, hogy folyamatos politikai párbeszédet folytasson, ami azt jelenti, hogy az alkotmányozás menetébe semmilyen érdemi beleszólása nem lehet... Ellenzéki Kerekasztal 5. 1989. március 22-én az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Büntetőjogi Tanszékén megtartotta alakuló ülését az Ellenzéki Kerekasztal (a továbbiakban: EKA), nyolc alapító szervezet részvételével,66 amely abból a célból jött létre, hogy közvetlenül is részese lehessen Magyarország egyre sürgetőbb, sőt ekkorra elkerülhetetlennek látszó alkotmányos-közjogi átalakításának, másrészt, hogy ennek során egységesen, közösen álljanak ellent az MSZMP „divide et impera”, azaz az ellenzéket „oszd meg és uralkodj” elve alapján elnyomni akaró kísérleteinek. Az MSZMP természetesen „ellenzékieket” is invitált az egyeztető fórumára, mégpedig az újonnan alakult EKA pártjait - ámde kihagyva a 65 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása az Új Márciusi Front felhívásáról. 1989. február 11. 66 Az EKA alapító szervezetei a következők: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Fidesz, Független Kisgazdapárt, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Szabad Demokraták Szövetsége. Június 7-én csatlakozott hozzá a Kereszténydemokrata Néppárt is. (Az esetleges félreértések elkerülése érdekében hozzá kell tenni, hogy a formálisan 1989. június 11-én megalakult Magyar Néppárt azért lehetett „alapítója” az 1989. március 22-én összeülő EKA-nak, mert a Magyar Néppárt szervezése 1989. február 11-én „hivatalosan” is megkezdődött.) - A tárgyalásokon részt vevő felekről, azok változásairól részletesebben lásd Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon,1987-1990.1. m. 417-422. p. 97
