Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI lévő MSZMP kezdeményező szerepet vállaljon, mivel ezzel vált erkölcsi belépőjegyet a képviseleti demokráciába”; „Azzal a javaslattal fordulunk a Magyar Szocialista Munkáspárthoz, hogy vállalja ennek gyakorlati kezdeményezését.”; „A politikai szervezetek és az MSZMP az Országos Nemzeti Bizottság alkotmányozó tárgyalásain alakíthatják ki politikai együttműködésük új gyakorlatát.”; „Ez a kormány feltehetőleg az MSZMP és más csoportok koalícióján alapul. Azon szervezetek, amelyek a koalícióban nem kívánnak részt venni, képeznék a kormány - parlamenti vagy parlamenten kívüli - ellenzékét”). Persze, ez a „gyanakvás” már a korabeli sajtóban is megjelent. „Szkeptikussá az Új Márciusi Fronttal szemben az tesz bennünket, hogy a felhívás kibocsátói között olyan figurákat találunk, mint például az érzékeny Fekete Sándor, P. Szűcs Julianna vagy Gyurkó László, akik éveken át védelmezték az MSZMP-t és a Kádár-rendszert mostani fronttársaiktól, valamint a szövetségbe hívottaktól, s csak Kádár végóráiban tették meg az önmentésükhöz feltétlenül szükséges pálfordulást. (S nem is mind először.)”59 Mivel azonban feladatunk nem politikai elemzés, a részletezéstől eltekintünk, ám a „javaslat” néhány kitételére mégis érdemes rövid szakmai észrevételeket tennünk. Az Országos Nemzeti Bizottság kidolgozza és az Országgyűlés elé terjeszti azt a törvénytervezetet, amelynek alapján a lakosság 1989- ben megválasztja az Országgyűlés második, alkotmányozó kamaráját. Ebbe - együttesen vagy külön-külön - jelöltet állíthat az Országos Nemzeti Bizottságban részt vevő valamennyi szervezet, indulhatnak a fenti szervezetekhez nem tartozó jelöltek is. A második kamara tagjai erre „függetlenített” képviselők, mert csak így képzelhető el olyan folyamatos, elmélyült munka, amilyenre a rendelkezésre álló 59 Szerkesztőségi megjegyzés Krenner Tibor [Bauer Tamás] Szeptemberi Front című cikkéhez a Beszélő, 25. számában (1988/3.). Az időpont- és néveltérésre ugyancsak magyarázatot ad a szerkesztőségi megjegyzés: „A Front, amelynek márciusban nem volt politikai ereje világra jönni, szeptemberben már alighanem halva született. Programjának szép, a legtöbb felelősséggel gondolkodó ember számára elfogadható pontjai feloldódtak a reform- és megújulás-retorika szó- és szólamözönében. Nem mindegy, hogy az igaz szavakat mikor, hogyan mondják ki! E féléves késlekedés ismét azt a tapasztalatunkat mélyíti el, hogy a párt nem a társadalmi, gazdasági, szellemi fellendülés motorja, hanem jó esetben utánfutó, többnyire azonban fék.” 94