Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)

A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI (legitimitásukat) a tagállamokban működő, ott valamilyen módon választott szervektől kapták, íme: Elnökség: 12 fő, melyből 10 hely előre meghatározott (elnök, két alelnök, a so­ros elnöki tisztet ellátó/előzőleg ellátó/leendő elnök EU tagország, két-két tag az Európai Bizottságból és az Európai Parlamentből, plusz két fő a nemzeti parlamentek delegáltjaiból, ám itt tagjelölt nem ka­pott helyet) + egy tag, aki a nemzeti parlamenteket képviseli - „meg­bízottként”. A Konvent elnöke Valéry Giscard d’Estaing volt francia elnök, titkára Sir John Kerr. Tagok'. A tagok száma összesen 105 fő, helyettesekkel 217 fő. Minden egyes tagállam és tagjelölt ország egy-egy kormányképvi­selőt és két-két (általában egy kormánypárti és egy ellenzéki) parla­menti képviselőt delegál. A többi képviselőt az EU intézményei és civilek adják.56 Alighanem a közvetett választást tekinthetjük az egyik olyan fontos elemnek, amely az alkotmányozó gyűlés sikeréhez hozzájárulhat. Jóllehet Bulgária Nagy Népgyűlése teljesítette alkotmányozó funkcióját, de az álta­lános választójog szabályai alapján történt a létrehozása és emiatt - a dolgok természete folytán - a pártok működése által meghatározott tereppé vált. Az alkotmányozó gyűlés esetében nyilvánvalóan szétválik törvényho­zó és az alkotmányozó hatalom és a mivel a pártok - per definitionem - a kormányzati (benne a törvényhozó) hatalom megszerzésére és megtartására törekszenek, és már a választásokkor az eltérő programjaik alapján „egy­más ellenzékeiként” tevékenykednek, ez a helyzet szükségképpen ellene hat a jóval általánosabb célokat szolgáló alkotmányozó testület működésének, márpedig „az alkotmánynak nem egyetlen irányt kell kijelölnie, hanem több irány kialakításának keretéül kell szolgálnia”. Ennek alapján az alkotmányozó gyűlés összetételét nem elegendő az általános parlamenti közvetlen választások alapján meghatározni, mert az a 56 92 Vő. Az Európai Konvent története, felépítése, működése. (European Convention, Con­vention Européenne). Baneth András előadás-vázlata az Európai Konventről. www.eu- civil.hu/download/baneth.rtf (letöltve: 2015.03.13.)

Next

/
Thumbnails
Contents