Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Kaliforniában Gray Davis ellenében Arnold Schwarzenegger.) - Nem kizárt tehát a szabad mandátum esetén sem a visszahívás,/36 Alkotmányozó nemzetgyűlés? A Független Jogász Fórum állásfoglalásának idézett részében sajátos probléma rejlik. Azzal a súlyos állításával ugyanis, hogy tagadja az 1985-ben megválasztott Országgyűlés legitimációját (alkalmasságát új alkotmány létrehozására), egyidejűleg azt a kérdést is fölveti, hogy „helyette” ki jogosult egy új alaptörvény elfogadására. Az éppen mandátumát töltő parlament esetében ez nem vitás, ám a közjog elmélete világosan megkülönbözteti az alkotmányozó és a törvényhozó hatalmat, tehát a törvényhozó testület nem szükségképpen jogosult egyben alkotmányozásra is. - Ez a megkülönböztetés viszont a „rendszerváltozás” politikai-közjogi „izgalmi állapotában” nagyon érzékeny pont lehet, figyelmen kívül hagyása könnyen legitimációs deficitet idézhet elő. A Független Jogász Fórum nyilvánvalóan tisztában volt ezzel a dilemmával, ezért javasolt egyfajta „megoldást” is erre a helyzetre. A Független Jogász Fórum célja végső elemzésben az, hogy a szű- kebb igazságügyi kormányzat és a lehető legszélesebb jogászrétegek jóindulatú, szakszerű és aktív közreműködésével keletkezzék olyan törvény, amelynek alapján egy nevében országgyűlés - de tevékenységében alkotmányozó nemzetgyűlés - alakulhat. E testület a réteg- és érdektagoltság szem előtt tartásával kialakított, valódi nemzeti konszenzus bázisán lesz, illetve lehet képes megalkotni mindazon törvényeket, amelyeket- nemzetközi kötelezettségvállalásunk alapján de jure;- a szorító társadalmi szükség miatt de facto megalkotni elkerülhetetlen.” * 36 78 Tóth Károly: Címszavak alkotmányjogi kislexikonhoz. Magánkiadás, Szeged, 2010, 153. p.
